Devizahitele van? Ezt el kell olvasnia!

Nem mondta ki az Európai Bíróság a devizahiteles szerződés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik itthon, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. A Portfolio.hu értelmezése szerint a bankoknak nincs okuk örülni.

Sok devizahiteles per bukott eddig el, s éppen ezért különös figyelem övezi a Kásler házaspár által benyújtott beadványt, amely szerint fogyasztóvédelmi szempontból több okból is tisztességtelen volt a hitelesek által aláírt szerződés. A házaspár szerint nem volt tisztességes, világos és érthető a szerződésnek az a része, amely az árfolyamrést az adósokra terhelte.

Mint a Portfolio.hu összefoglalta, ezek voltak a főbb döntései az Európai Bíróságnak, amelynél az ügy legutóbb landolt:

• A Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerződés alapvetõ eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
• Az Európai Bíróság szerint a hitelszerződésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthetõ ellenszolgáltatásért fizetendõ díjazásnak.
• Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthető-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltétel.
• A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerződéses feltételt, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerzõdés egészének érvényességét.

Eszerint a Kúriának kell eldöntenie, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár által kötött szerződés alapvető elemének minősül-e abban az esetben, ha a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés.

Mi a baj a szerződésekkel?

A Kásler-perben az érvelés úgy szólt: mivel az árfolyamrésre vonatkozó feltétel tisztességtelen, a szerződés egésze nem érvényes.

A házaspár 2008 –ban 14millió forintnak megfelelő kölcsönt vett fel svájci frankban. A hitelszerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegét svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapították meg. A törlesztőrészleteket viszont az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon számolták ki svájci frankban. A kettő között viszont sokszor egészen nagy volt a rés.

A Kásler házaspár szerint ez tisztességtelen, hisz eltértek a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól. Ezt a bank a szolgáltatás díjának tartja, ám az Európai Bíróság szerint nem tekintheti annak.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár-minőség viszonyára vonatkozik-e. Szintén a kérdések között szerepelt, hogy a magyar bíróság módosíthatja vagy kiegészítheti-e az adott hitelszerződést, ha az a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető – foglalja össze a hvg.hu.

Mi lesz most?

Mint az Index elemzése is hangsúlyozza, a per tétje óriási volt, hiszen ennek alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket.

Emellett elvileg ez egy iránymutatás is a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel.

Hir24.hu