Lázár János igazságosnak tartaná a halálbüntetés visszaállítását
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, és nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak.
A politikus arra reagált újságíróknak, hogy a Szegedi Ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást csütörtökön a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve, foglaljon állást: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével – írja az MTI.
A magyar társadalom elsöprő többsége a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a halálbüntetés visszaállítását támogatná – hangsúlyozta. Hozzátette: sajnálja, hogy erre nincs lehetőség, mert gyermekek és idősek sérelmére elkövetett emberölések esetében maga is ezt tartaná igazságosnak. Ezt a bíróságok nem hajlandók tudomásul venni, ami mutatja, hogy a magyar valósággal, a társadalom életviszonyaival köszönő viszonyban sincs a jogszolgáltatás – mondta Lázár János.
A 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkosság ügyében első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék az elsőrendű vádlottra társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.
A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, megalázó bánásmód és embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált. Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.
forrás: hir24.hu / MTI
