Petrétei és tanácsadója otthon a tévében nézték a székházostromot

Több, a Gyurcsány-kormány idején magas beosztásban lévő politikust hallgattak meg kedden a rendőri vezetők perében. Vallomást tett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium volt közjogi és rendészeti szakállamtitkára, de tanúként tett vallomást Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint tanácsadója is. Noha a tanúk meghallgatásának egyik fontos oka az lett volna, hogy kiderüljön, kinek az utasítására minősítették a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri rendezvényt választási gyűléssé, azonban ennek tisztázására mégsem került sor. Az is külön érdekesség, hogy Petrétei tanácsadója, szinte amnéziás lett, amikor konkrét kérdésekre kellett volna válaszolnia…

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Tanúk meghallgatásával folytatódott kedden a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitányokat, valamint Dobozi Józsefet, a Rebisz korábbi parancsnokát és társaikat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja az ügyészség. Az elsőként meghallgatott tanú, Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter közjogi szakállamtitkára, Papp Imre részletes vallomásában néha a kérdést is megkerülve, hosszú monológokban fejtette ki véleményét. A tanú elmondta, hogy az akkori jogi álláspontja szerint a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri rendezvényt – az akkor hatályos törvény rendelkezése alapján - fel kellett volna oszlatni. Ugyanis – tette hozzá– az 1989-es talajon álló gyülekezési törvény kimondta, hogy az előre be nem jelentett, spontán tüntetéseket a rendőrségnek fel kell oszlatnia. Példaként említett Papp egy 2001-es alkotmánybírósági döntést, ami kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozott, s leszögezte, a rendőrség jogosan lép fel, ha egy demonstráció megtartásra kerül annak ellenére, hogy azt három nappal korábban nem jelentették be. A tanú azt is hozzátette, egészen 2006. december 5-éig még Strasbourg sem foglalkozott a spontán tüntetés jogi megítélésével. Ekkor ítéletében a bíróság kimondta, hogy egy 2000-es törökországi, előre be nem jelentett tüntetés kapcsán a török rendőrség brutálisan és jogtalanul lépett fel, és vett őrizetbe demonstrálókat. A nemzetközi bíróság arról is rendelkezett, hogy a tüntetés békés volt, nem volt erőszakos, így a török hatóságoknak nem volt joga fellépni azzal szemben. „Ez egészen más megvilágításba helyezte ezt a kérdést” – mondta el a tanú, aki azt is hozzáfűzte, hogy ma már úgy ítéli meg, a Kossuth téri rendezvényt nem lett volna szabad feloszlatni. 2007. júliusában a magyar ügy is terítékre került, s a török példa alapján Magyarországot is elmarasztalták. Ennek fényében, ha 2006. szeptember 17-én feloszlatták volna a Kossuth téri rendezvényt, akkor a későbbiekben az is jogellenesnek lett volna kimondva. 2008. május 29-én a magyar Alkotmánybíróság is ellenkező álláspontra helyezkedett korábbi, 2001-es határozatával szemben. Megmaradt a három napos bejelentési kötelezettség, de kimondta, a spontán gyülekezés is lehet jogszerű, ha az nem erőszakos, nem törvénysértő.

Petrétei mégis utasított?

A volt közjogi szakállamtitkár kérdésre elmondta, hogy sem a minisztérium, sem Petrétei nem utasította a rendőrséget arra, hogy a Kossuth téri tüntetést választási gyűlésnek nyilvánítsák. Papp azt is leszögezte, hogy a miniszter, aki felügyelte, de nem irányította a rendőrséget, „elvi síkon” adhatott utasítást, a jogköre meg volt hozzá. A tárgyaláson egyébként mind a bíró, mind az ügyész azt szerette volna tisztázni, hogy kinek a döntése volt a Kossuth téri demonstráció választási gyűléssé minősítése (a hivatalos közlés szerint a BRFK döntött). A tanú elmondta, a minisztériumnak nem volt álláspontja, nem a miniszter jogköre volt arról dönteni, hogy milyen jogi megítélés alá essen a szeptember 17-i rendezvény. Ugyanakkor arra a bírói kérdésre, ha a miniszter a rendőri vezetők előtt véleményt nyilvánít bármilyen kérdésről, azt a rendőrség miként kezeli, a tanú úgy felelt, hogy „Magyarországon nem nagyon tud az előfordulni, hogy a miniszter mond valamit, és az üres szó marad”. A tanú szerint a miniszter helyszíni véleménynyilvánítását az illetékesek akár utasításként is megélhették. Mint ismert, korábbi tanúvallomásában maga Petrétei ismerte el, hogy 2006. szeptember 17-én találkozott a Kossuth téren a rendőri vezetőkkel, akik, noha utasítást nem adott nekik, a vele folytatott beszélgetést értelmezhették „másként is”. Szabadfi Árpád, korábbi országos főkapitány-helyettes ugyanis vallomásában arról beszélt, hogy a rendőrség fel szerette volna oszlatni a tüntetést, de az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium más álláspontra helyezkedett.

Alig akart emlékezni a miniszter tanácsadója

Tilk Pétert, Petrétei József miniszteri tanácsadóját is meghallgatta Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa. A tanú kihallgatása azért is volt fontos, mert Tilk az egykori miniszter bizalmi emberének számított, aki ráadásul a tévéostrom napján a miniszter közvetlen környezetében tartózkodott. A tárgyaláson az is kiderült, hogy együtt nézték - főnöke szolgálati lakásán - a Hír Tv élő közvetítését az ostromról. A volt tanácsadó, mintha amnéziában szenvedett volna, szinte semmire nem emlékezett. „Bocsánatot kérek, nem emlékszem” – hangzott el ez a mondat többször. A tanú azt még fel tudta idézni, hogy Petrétei az ostrom éjszakáján beszélt Gyurcsány Ferenccel telefonon, de arra már nem emlékezett, hogy mi volt a beszélgetés témája, esetleg beszélt-e főnöke valamelyik rendőri vezetővel is, nekik adott-e valamilyen utasítást, illetve kapott-e tájékoztatást a történtekről. A tanú csak feltételezte, hogy a miniszter a telefonbeszélgetés során tájékoztathatta a kormányfőt az eseményekről. Tilk szerint Petrétei a tévéből szerzett információit osztotta meg Gyurcsánnyal, és azt is hozzátette, hogy a volt miniszter nem volt ideges a történések láttán, hanem nyugodtan viselkedett. A tanú arra szintén nem tudott visszaemlékezni, hogy Petréteinek mi volt a véleménye a látottakról. „Csak ültek némán egymás mellett”? – kérdezte felháborodottan az ügyész, aki arra sem kapott választ, ha hihetünk a tanú elmondásának, és Petrétei mindkét telefonja be volt kapcsolva, akkor Szabadfi tábornok miért nem tudta őt egész este elérni. A bírónak és az ügyésznek a tanú szelektív emlékezete is feltűnt, Kiss Károly hadbíró meg is jegyezte, hogy érdekes módon Tilk minden általános kérdésre pontos választ tud adni, de ha konkrét eseményekről kellene beszámolnia, cserben hagyja az emlékezete.

Beosztottjával szembesítették a minisztert

Ügyészi kérésre szembesítésekre, illetve korábbi tanúvallomások tisztázására is sor került a tárgyaláson. Ismét beidézték Petrétei Józsefet, és Piros Attila dandártábornokot, volt rendészeti szakállamtitkárt is. Piros Attila nem tartotta fenn azt a korábbi, nyomozati szakban, majd a törvényszék előtt tett vallomását, miszerint az egykori rendészeti miniszter nem otthon, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium épületében nézte vele együtt a székházostromot. A tárgyaláson is ismertetett vallomása szerint Petrétei telefonon beszélt Gergényivel, aki tájékoztatta a minisztert a helyszíni eseményekről, majd a főrendőr közölte vele, hogy ellátják a székház védelmét. A rendészeti szakállamtitkár felolvasott vallomásából ugyanakkor az derült ki, hogy Petrétei a főkapitánynak olyan kijelentést tett, hogy a „televízió képernyőjén nem azt látni, amiről neki jelentett”. A volt igazságügyi és rendészeti miniszter a mai tanúvallomásában a kijelentés kapcsán annyit ismert el, hogy erre a mondatára konkrétan nem emlékszik, de elképzelhető, hogy tett ilyen megjegyzést, mivel a rendőrök ígéretei „nem mindig következtek be” a tévében látottak alapján. Petrétei és tanácsadója azt azonban kizárta, hogy a volt szakállamtitkárral együtt lettek volna a minisztériumban, és együtt követték volna az eseményeket.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A per Lapid Lajos, Giber László, Kalmár Tamás és további tanúk meghallgatásával csütörtökön folytatódik.

Fotó: MTI/Kovács Attila