Pesti Srácok

Támadják a választási eredményt

Támadják a választási eredményt

Megindult az országgyűlési választások eredményét kétségbe vonó balliberális támadás Magyarország ellen - írja a Magyar Nemzet annak kapcsán, hogy „a hazai demokráciáért folyamatosan aggódó Kim Lane Scheppele ezúttal is a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában osztotta meg véleményét, és arra a következtetésre jutott, hogy megkérdőjelezhető a magyar választási eredmény”. Scheppele Bánkúti Miklós közgazdásszal és Réti Zoltán matematikussal együtt elemezte, miként érhettek el a kormánypártok kétharmados parlamenti felhatalmazást. Bár azt maga a szerző is elismerte, hogy a Fidesz minden bizonnyal mindenképpen többséget szerzett volna a voksoláson, a kétharmados többség jogi megoldások eredményeként jött létre, így tehát legális, de megtévesztő és csaló. Azt is írta, hogy Orbán Viktor kormánya az előző ciklusban túlment a választójogi szabályok kapcsán megszokott babráláson, amikor gyökeresen átírta azokat.

Scheppele meglátása szerint az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. A Princeton Egyetem jogászprofesszora azt is hosszasan elemezte, hogy a rendszer – szerinte – óriási különbséget tesz a pártok között abból a szempontból, hány szavazatra van szükségük egy parlamenti hely megszerzéséhez. Számításai szerint egy Fidesz-szavazat 2,1 kormányváltókra leadott, 2,6 Jobbikra leadott, illetve 3,1 LMP-re leadott szavazattal egyezik meg. Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak”.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: hvg.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.