Pesti Srácok

A német egység eddig 2 ezer milliárd euróba került

A német egység eddig 2 ezer milliárd euróba került

A volt NDK felzárkóztatása eddig 2 ezer milliárd euró közpénzbe került, de Németország keleti tartományainak gazdasága továbbra is elmarad nyugatiak mögött, és a különbség már majdnem egy évtizede nem csökken - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A berlini DIW gazdaságkutató intézet számításai szerint az öt keleti tartomány kormányzata és lakossága az állami és uniós támogatások révén az ország újraegyesítése óta nagyjából 1500 milliárd euróval több pénzt költött el, mint amennyit az ott élők megtermeltek. Egyedül a gazdasági növekedés élénkítését célzó projektek 560 milliárd eurót tesznek ki, és csak a közlekedési infrastruktúra modernizálására további 39,4 milliárd euró támogatás érkezett a 11 nyugati tartományból - mutatta ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet drezdai kutatócsoportja.

A berlini Freie Universität NDK-történeti kutatóintézetének becslése szerint valamennyi állami támogatást és uniós forrást együttvéve, a keleti tartományokban beszedett adót és járulékokat leszámítva 1990 óta 2 ezer milliárd - kétbillió - euróba került a német egység. Ennek az összegnek azonban csak a kisebbik részét fordították gazdaságfejlesztésre, 60-65 százaléka szociális kiadásokra ment el, a legnagyobb tétel pedig a nyugdíjakra - mondta a lapnak Klaus Schröder, az intézet vezetője.

PestiSracok facebook image

A támogatások az újraegyesített országban megmutatkozó területi fejlettségi különbségeket igyekeznek kiegyenlíteni, a pénzt azonban sokszor nem megfelelően használják fel. Jellemző például, hogy a nyugatról érkező támogatást a tartományi és helyi önkormányzati apparátus személyi kiadásaira fordítják, a fejlesztéseket pedig hitelből hajtják végre, aminek eladósodás és a gazdasági teljesítményhez képest túlméretezett közszféra a következménye.

Az is előfordul, hogy a pénzt még csak nem is az apparátus fenntartására fordítják, hanem "egyszerűen kiszórják az ablakon" - tette hozzá Helmut Seiz, a drezdai egyetem közgazdásza, aki szerint a sokszor felelőtlen gazdálkodás egyik jele, hogy a keleti tartományokban egy főre számítva 40 százalékkal többet költenek közpénzből kultúrára, mint a jóval fejlettebb nyugati tartományokban.

Mások szerint számottevő pazarlás nem történt. A volt NDK felzárkóztatása "a körülményekhez képest sikeres", az államszocializmus romjain versenyképes felsőoktatás és új infrastruktúra épült ki, és egyes térségekben már befejeződött az újraiparosítás - mondta Heinz Paqué, a magdeburgi egyetem közgazdásza, korábban Szász-Anhalt tartomány gazdasági minisztere. A támogatások felhasználásának hatékonysága pedig fokozatosan javult, és 2012-ben már minden egyes nyugatról érkezett eurót szabályosan költöttek el e keleti tartományok - hangsúlyozta a kutató.

Mindazonáltal a volt NDK felzárkózása az első másfél évtizedben ütemesen haladt előre, de 2005 óta lényegében leállt a kiegyenlítődés - ismerte el a szakértő. Azóta az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a nyugaton mért érték kétharmada körül stagnál, a termelékenységet jobban mutató, egy munkavállalóra jutó GDP pedig a nyugati érték 75 százalékán áll. "A pohár ugyan háromnegyedig már megtelt, de teletölteni nagyon nehéz lesz" - értékelte a kilátásokat Heinz Paqué.

mti / fotó: hetivalasz.hu

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.