Pesti Srácok

Alig csökkent az orvoselvándorlás mértéke

Alig csökkent az orvoselvándorlás mértéke

Kevesebb orvos és ápoló kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban – derült ki a Magyar Nemzet által megismert adatokból. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a napilapnak hangsúlyozta, mostanra lett meg az ágazatban végrehajtott intézkedések eredménye. A számokat vizsgálva ugyanakkor pezsgőbontásra továbbra sincs ok: az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal idei első összesítéséből kiderült, március végéig összesen 477-en kérték ki hatósági bizonyítványukat, szemben a 2013-ban regisztrált 495-tel. Az orvosok körében ötszázalékos csökkenésről tanúskodnak az adatok. Míg 2013-ban 260-an igényelték a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumot, idén már csak 246-an fordultak az EEKH-hoz.

A Magyar Nemzet szerint az ápolóknál még ennél is "látványosabb", mintegy 11 százalékos a visszaesés: az első negyedévben 149-ről 133-ra csökkent a bizonyítványt kikérő szakdolgozók száma. A napilap szerint ez azért is jelentős eredmény, mivel esetükben az elmúlt években folyamatosan nőtt a távozni szándékozók száma. A napilap szerint a teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy e pozitív folyamat még nem minden csoportban indult el. A fogorvosok, a gyógyszerészek és a szülésznők között többen kérték ki hatósági bizonyítványukat az idén, mint 2013-ban. A fogorvosoknál ez a szám 50 volt, ami tízzel több a tavaly dokumentálthoz képest, a gyógyszerészek közül pedig 11 helyett 17-en igényelték a papírt. A szülésznőknél 3-ról 9-re nőtt a vélhetőleg távozni szándékozók száma...

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Magyar Nemzet

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.