Földindulás a franciáknál: a szélsőjobboldali Nemzeti Front győzött

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől.

A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.

A párt kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország "első számú" pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen. Marine Le Pen és apja, akik eddig is európai képviselők voltak, az osztrák FPÖ-vel, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárttal (PVV) kívánnak Brüsszelben euroszkeptikus koalíciót létrehozni.

Elemzők szerint nem annyira az FN győzelme az érdekes, arra ugyanis számítani lehetett, hanem a különbség, amellyel a szélsőjobboldali párt maga mögé utasította a hagyományos politikai pártokat. A jobboldal az eddigi 29 helyett csak 18-21 képviselőt küldhet az európai parlamentbe. A baloldal csak egy képviselői helyet vesztett, az eddigi 14 helyett 13 képviselője lesz Brüsszelben, a kormánypárt számára a két hónappal ezelőtti helyhatósági választások veresége után a kormánypolitika újabb választói megbüntetését jelenti a szavazás.

Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől.

"Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.) Hozzátette: "Mi más tehet a köztársasági elnök egy ilyen súlyos vereség után?"

A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak.

"Ez a választás, meggyőződésem szerint, több mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól ... Ma este a távolmaradással, amely jelentős, és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmust fejeztek ki" - mondta Manuel Valls miniszterelnök rövid, súlyos hangvételű televíziós beszédében. Ugyanakkor hozzátette: "Bátorságról kell tanúbizonyságot tennünk, mert Franciaországnak folytatnia kell a reformokat".

A viszonylag rövid kampányban az FN sikeresen ragadta meg az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), Nicolas Sarkozy előző államfő pártja, pedig a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a népszerűtlen baloldallal szemben, ezt is sikeresen használta ki a szélsőjobboldal.

A Libération szerint az EP-választások eredménye általában nincs jelentős hatással a belpolitikai helyzetre, de ezúttal az eredmény arra utal, hogy az FN meggyökeresedett és idegengyűlölő nézetei tartósan teret nyertek Franciaországban. Az eredmény a baloldali lap szerint a hagyományos jobboldalt is próbatétel állítja: tovább játszik-e a tűzzel a szélsőjobboldali szavazók elhódítására vagy pedig egyértelműen elhatárolódik az FN-től. A lap szerint ugyanis ezen a politikai választáson múlik a legnagyobb ellenzéki párt, az UMP jövője.

A szerkesztőségi írást jegyző Eric Decouty arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a szocialistáknak nem sikerül visszatalálniuk a választóikhoz, akkor három év múlva megismétlődhet a 2002-es elnökválasztás második fordulója, amelybe a jobboldal és a szélsőjobboldal akkori jelöltje, Jacques Chirac és Jean-Marie Le Pen jutott be. A baloldali lap szerint Marine Le Pen és a többi euroszkeptikus párt sikere komoly csapást jelenthet az európai gondolatra. "A vírus, amely évek óta fertőzi Franciaországot, az egész unióban elterjedhet, ahol a megszorító politikával szembeni harag süket fülekre talál, és ahol az idegenektől való félelem egyre növekszik. Csak a néphez beszélő demokratikus pártok remélhetik, hogy legyőzik a rosszat" - írta a Libération.

mti