Romagyilkosságok - Bemutatják a perről készült dokumentumfilmet Budapesten
Bemutatják a romagyilkosságok ügyében lefolytatott perről készített, számos nemzetközi fesztivált megjárt díjnyertes dokumentumfilmet május 14-én Budapesten. A film címe: Ítélet Magyarországon.
Hajdú Eszter, a dokumentumfilm rendezője a stáb tagjaival a per összes 167 tárgyalási napját rögzítette. A forgatások az első tárgyalási napon 2011. március 25-én kezdődtek és 2013. augusztus 6-án, az ítélet kihirdetésével értek véget - olvasható az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. Mint írták, amikor nyilvánossá vált a per kezdő dátuma, Hajdú Eszter elhatározta, hogy az egész tárgyalás-sorozatot dokumentálja, emléket állítva ezzel az áldozatoknak.
A film világpremierje a dokumentumfilmek Cannes-jaként számon tartott Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (IDFA) volt. A fesztiválra 2013-ban mintegy négyezer filmet neveztek, amelyből száz jutott be a versenyprogramba, és az Ítélet Magyarországon az első három legjobb között végzett - olvasható a tájékoztatóban. A film idén januárban díjat kapott a 25. trieszti filmfesztiválon, majd márciusban elnyerte a prágai One World emberi jogi nemzetközi filmfesztivál fődíját. Hajdú Eszter alkotása 2014. április 15-én megnyerte a fődíjat és a vele járó 10 ezer eurót a kelet-európai műveknek szentelt wiesbadeni goEast filmfesztivál dokumentumfilmes szekciójában is. A tájékoztató szerint a filmet közel egy évig támogatás nélkül, önerőből fejlesztették és forgatták.
A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és két társát, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. A negyedrendű vádlott, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év. A büntetőbíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.
Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük "romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen", a rasszista indíték pedig nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, a vádlottak sem tagadták.
A múlt év augusztusában kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.
mti
