Pesti Srácok

Banki önbíráskodás rendőri jóváhagyással

Banki önbíráskodás rendőri jóváhagyással

Behajtócégek segítségével tömegesen tulajdonítják el adósaik gépjárműveit a pénzintézetek. Noha az autók tulajdonosai az adósok, gyakran előfordul, hogy engedélyük nélkül viszik – azaz lopják – el tőlük a hitelre vásárolt kocsijukat. Bár a rendőrségnek a tulajdonosok érdekében közbe kellene lépnie, ehelyett sokszor épp a rendőrök jóváhagyásával viszik az autókat a behajtók. A hatóság az adósokat hibáztatja - írja a Magyar Nemzet.

A pénzintézetek gyakran bíznak meg behajtócégeket azzal, hogy a velük elszámolási vagy jogvitába keveredett adósok gépjárműveit lefoglalják. Nem ritka, hogy bárminemű értesítés nélkül viszik az autót. Noha a pénzintézetek, a behajtócégek, de még a rendőrség is rendben találja a gépkocsik effajta eltulajdonítását, jogászok egybehangzó véleménye alapján mindegyikük magatartása törvénybe ütközik. A gépjárművek tulajdonosai ugyanis az adósok, autójuk elszállítása tehát lopásnak minősül.

– Ha a pénzintézet adósa, a gépjármű tulajdonosa nem fizeti a kölcsön törlesztőrészleteit – például azért, mert szerinte a pénzintézet többet követel tőle, mint amennyiben a szerződéskötéskor megállapodtak –, az nem jogosítja fel a bankot arra, hogy önbíráskodjon, és elvegye ügyfele tulajdonát – mondta lapunknak Bihari Krisztina devizahitelperekben jártas ügyvéd. Hangsúlyozta: a felek között kialakult vitát kizárólag a bíróság rendezheti. A pénzintézet törvényesen mindössze annyit tehet, ha ügyfele nem fizet, hogy úgynevezett ingóság kiadása iránti pert kezdeményez adósával szemben. Arról azonban csak a bíróság dönthet, hogy át kell-e adni az autót a hitelező banknak vagy sem – mondta.

PestiSracok facebook image

Az eljárásról a lapnak az ORFK úgy nyilatkozott, „a kizárólag szerződésszegő magatartások megítélése nem tartozik a rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe, így a szerződő felek között fennálló jogvita elbírálása nem lehet büntetőeljárás alapja”. Ezzel épp a jogászok álláspontját erősítette meg az ORFK.

Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)