Minden fronton (média, üzengetés, vizsgálat) dúl a "Norvég Civil Háború"
A magyar kormány heves vitája Norvégiával nem Lázár János májusi levelével kezdődött – írja az Origo. A portál szerint már 2012-ben is jelezte a kormány a norvégoknak, hogy problémája van a magyar civileknek járó pénz elosztásával. A feladó Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter volt, a levél témája pedig a Norvég Alapok nevű támogatási program. Navracsics azzal kezdte az udvarias levelet, hogy a norvégokat fontos partnernek, a Norvég Alapok pénzén megvalósuló pályázatokat pedig felbecsülhetetlen értékűnek nevezte. Majd diszkréten rátért a levél tárgyára, Norvég Civil Támogatási Alapra. Navracsics azt írta, hogy a Norvég Alapok programjai közül az egyetlen, amelyről negatív visszajelzéseket kaptak (az Origo szerint az egyik pályázó jelentett). Ez az az alap, amely miatt Lázár János államtitkár május óta heves vitában áll Norvégiával. Az államtitkár az alap támogatásainak leállítását kérte, azzal az indokkal, hogy azok elosztásában szerepet játszó Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető. Az alapítvány tagadta, hogy köze lenne az LMP-hez, Norvégia pedig visszautasította azt a vádat, hogy politikához kötődő szervezeteket támogatna. Nem teljesítették tehát Lázár kérését, aki erre utasította a Kehit, hogy vizsgálja meg a Civil Alap pénzeinek felhasználását.
Az Index szerint amúgy Fideszes múlttal rendelkező munkatársakat is találhatott volna a Norvég Civil Alapnál a Miniszterelnökség, de Lázár Jánosék csak kilenc olyan nevet hoztak nyilvánosságra 50-60 fős gárdából, akiknek az LMP-hez vagy az MSZP-hez volt valaha köze. Az ellenzéki „politikai kötődés” bizonyítása azért jönne jól a kormánynak, mert norvégok – ahogy az unió is – a rendszer átláthatatlanságára hivatkozva leállította a támogatások folyósítását - írja a portál. A "Miniszterelnökség háborúja" hétfőn újabb csatával folytatódik: a norvégok vitatják a KEHI jogosultságát, hétfőn mégis kimennek az alaphoz a hivatal ellenőrei. A Miniszterelnökség a Magyar Nemzetnek és a 444-nek küldött meg egy kilenc nevet tartalmazó listát, akiket a tárcánál politikai kötődése vagy összeférhetetlensége miatt támadhatónak ítéletek. A sajtónak kiadott listán a kormányzati értékelést is rajtahagyták, így vált ismertté, hogy a döntnökök között van több olyan, akiknek korábban voltak LMP-s és egy olyan, akinek MSZP-s kapcsolatai. Az Index információi szerint a névsor kiadásakor az sem derült ki, hogy hogyan jutottak Lázár Jánosék a Norvég Alappal több hete zajló összetűzés során a birtokába a nevek. A pályázati értékelők személye ugyanis titkos, szerződésük titoktartási záradéka azt is tiltja, hogy tevékenységükről a nyilvánosság előtt beszámoljanak. A pályázati bíráló bizottságainak munkájában az Index szerint az EMMI munkatársai is részt vehettek.Latorczai Csaba, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az Index kérdésére megerősítette, hogy az utóbbi egy-másfél évben a civil főosztály munkatársai képviselték a kormányt a Norvég Alapnál.
A Magyar Nemzet hétfői számában arról írt, hogy a Norvég Alap támogatásairól döntő testület egyik kulcsfigurája Matiszlovicsné Horváth Éva, aki egy rászorultakat segítő alapítvány oktatási központját is vezette, amíg a súlyos törvénytelenségek miatt az iskola működési engedélyét tavaly felfüggesztették. Kiderült, mindössze 87 diáknak volt érvényes tanulószerződése, holott az intézmény 175 ember után igényelt normatívát. Matiszlovicsné korábban az MSZP hatvani önkormányzati képviselője volt. Az ő korábbi tevékenysége önmagában indokolttá teszi a norvég pénzek ügyében indult Kehi-vizsgálatot – legalábbis a Magyar Nemzet szerint.
Az Index cikke itt, az Origóé itt, a Magyar Nemzeté pedig itt olvasható. Fotó: Orientpress.hu
