Pesti Srácok

Varga: a Kúria döntése után a kormány lépni fog a devizahitelesek ügyében

Varga: a Kúria döntése után a kormány lépni fog a devizahitelesek ügyében

A devizahitelekkel kapcsolatban a kormány vár a Kúria jogegységi döntésére és utána rövid időn belül lépni fog. A bankoknak is érdeke, hogy megszabaduljanak ettől a problémahalmaztól, és az ügyfeleknek, valamint az államnak is fontos ez - mondta Hír TV P8 című műsorában Varga Mihály.

A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben - idézték fel a műsorban. Varga Mihály azt mondta, sokféle megoldás lehetséges, amelyekről egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel. A miniszter azt mondta, kedden már a Magyar Bankszövetség képviselőivel tárgyal, a kormány célja pedig változatlan, ki kell vezetni a devizahiteleket.

A reklámadóval kapcsolatban arra a felvetésre, hogy a lépés következményeként a büdzsébe befolyó 9 milliárd forintos bevétel gyakorlatilag elhanyagolható tétel a teljes költségvetést tekintve, Varga Mihály úgy reagált, hogy "szerintem nem tud mutatni olyan pénzügyminisztert vagy gazdasági minisztert, aki tiltakozna akkor, ha valami bevétel jön az államkasszába".

PestiSracok facebook image

Azt mondta, a reklámadó arról szól, hogy azokat a jól teljesítő, szép nyereséget hozó területeket is bekapcsolják a közös teherviselésbe, amelyek eddig nem vették ki a részüket ebből. Az így befolyó bevétel nagyságát másodlagosnak nevezte Varga Mihály, de kiemelte, hogy ebből a pénzből iskolafejlesztésre költenek majd.

Varga szerint az egykulcsos adó bevezetése nagy áttörés volt, az adókulcs csökkentése természetesen cél, azonban ennek van bevételi oldala is, ezt is figyelembe kell venni. Annak örülni kell, ha a magyar gazdaság olyan helyzetbe került, hogy lehetősége lesz az euró bevezetésére, a csatlakozás közeli állapotban vagyunk, ez tartós növekedés estén két-három év múlva reális kérdés lehet, azonban az eurózóna problémái miatt ez egy összetett kérdés – jegyezte meg Varga Mihály.

A miniszter arról is beszélt, hogy régi lemezt tett fel Brüsszel a bizottsági ajánlásokkal kapcsolatban, ezzel azt mondják, hogy tagadjuk meg, amire az emberek áprilisban bizalmat szavaztak. Magyarország azért kap Brüsszelből kritikát, mert olyan cégekhez nyúl a kormány, melyek jelentős profitot termelnek és sok pénzt visznek ki az országból.

A teljes interjú itt megtekinthető.

Forrás: mno.hu, hvg.hu

Fotó: Blikk

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.