Vodafone-jelentés a lehallgatásokról: Magyarországon 76 ezer esetben kértek adatokat a szolgáltatótól
Közel 76 ezer adatot kértek ki a magyar hatóságok egy év alatt a Vodafone-tól az előfizetők után érdeklődve. És ebben a titkosszolgálat által kért információk nincsenek is benne. Az pedig hétpecsétes titok, hányszor érkezett végzés lehallgatásra. Vannak országok, ahol a törvény előírja, hogy közvetlenül és folyamatosan hozzáférhessen az előfizetők beszélgetéseihez, adataihoz a titkosszolgálat. Nálunk még bírósági végzés sem kell a lehallgatáshoz – közölte a Vodafone a témában most először kiadott nemzetközi jelentésében.
A cég reméli, hogy a jövőben transzparensebb lehet, és több adatot is nyilvánosságra hozhat. A telekommunikációs világcég 29 országban van jelen, a dokumentumban pedig azt tették közzé, hol mennyire kíváncsiak a titkosszolgálatok. Azt nem árulta el a Vodafone, hogy mely országokban hallgatják le az előfizetőket a hatóságok a telefontársaság tudta nélkül, mivel szerinte ez veszélybe sodorná az ott dolgozó kollégáit.
A cég országokra lebontva közölt adatokat arról, mennyi megkeresést kaptak az elmúlt egy évben, egészen pontosan 2013 és 2014 áprilisa között. Minden ország másképp és más adatokat ad meg, ezért nehezen összehasonlíthatóak az adatok, és mindegyikhez külön magyarázatot és jogi értelmezést csatoltak. Jelentésben azt is közölte: reméli, hogy a jövőben transzparensebb lehet, és több adatot is nyilvánosságra hozhat. Felszólították a kormányokat arra, hogy tegyék ezt lehetővé. Szerintük a transzparencia felelőssége elsősorban a kormányokat terheli, nem a kommunikációs nagyvállalatokat.
Magyarországgal kapcsolatban egyetlen szám áll rendelkezésre: ebben az egy évben a magyar bűnüldöző szervek, illetve az igazságszolgáltatás 75938 úgynevezett metaadatra volt kíváncsi, ennyi végzés érkezett hozzájuk. Ebbe beletartozhatnak olyan adatok, mint hogy ki mikor és kit hívott, kinek a nevéhez milyen előfizetés tartozik, annak adatai, illetve a cellainformációk. Azaz a telefon tulajdonosának helyváltoztatását is lehet követni.
Fontos megjegyezni, amit a Vodafone jelentése hangsúlyoz: Magyarországon törvény tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a kéréseknek akár az összesített számát, amikor a titkosszolgálatok fordulnak hozzájuk a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben. Ezek tehát még a fenti, közel 76 ezres adatban nem szerepelnek. Hasonlóképpen tilos nyilvánosságra hozniuk azt is, hány esetben kaptak lehallgatásra, a kommunikáció tartalmának átadására vonatkozó végzést.
A Vodafone a magyar jogi háttérről is készített egy másfél oldalas jelentést.Ebben kiemeli többek közt, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint lehallgatásra bíróság, illetve a titkosszolgálatok kérése esetén az igazságügyminiszter adhat engedélyt. A kommunikációs nagyvállalatoknak pedig kötelességük ezzel együttműködni, sőt, biztosítani a feltételeket a magyar hatóságok számára, hogy a lehallgatáshoz szükséges eszközöket oda beszereljék, illetve munkatársaik azokhoz bármikor hozzáférjenek.
A dokumentum a 2004-es rendelet 6. paragrafusának egy részletét is kiemeli, mely szerint a "külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása az elektronikus hírközlési szolgáltató alkalmazottainak személyes közreműködése nélkül történik." Azaz, a Vodafone jogásza szerint a titkosszolgálatok közvetlenül férnek hozzá a szolgáltató rendszeréhez, annak saját alkalmazottainak beavatkozása nélkül.
A teljes írás itt olvasható.
Forrás: Nol.hu
Fotó: Privát Kopó
