Pesti Srácok

A közmunkások csak a választások előtt kellenek?

A közmunkások csak a választások előtt kellenek?

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből kitűnik, hogy több mint 100 ezer fős létszámleépítést hajtott végre a kormány a választások után. Mindezt úgy, hogy komolyabb társadalmi és politikai visszhangja sem volt. A Policy Agenda elemzésében bemutatja, hogy kiket is érintett ez a nagymértékű leépítés, és milyen hatásai várhatóak.

A KSHáltal kiadott gyorsjelentés szerint áprilisról májusra 113 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók létszáma, amelynek lényegében egyetlen oka, hogy míg 2014. áprilisában 212 ezer ember dolgozhatott közmunkában, ez a szám májusra 99 ezerre csökkent. Azaz 113 ezer ember elveszítette munkáját. Ennek a létszámnak a 60%-a álláskeresési támogatást, vagy szociális ellátást sem kapott az államtól azután, hogy elveszítette közmunkáját. Azaz mintegy 65-70 ezren ténylegesen segítség nélkül maradtak.

Nyilvánvalóan a kormány is érzékelte, hogy ez tarthatatlan, és a választások után is kellene valamiféle segítség a társadalom lecsúszott rétegei számára is. Más oldalról pedig a politikai naptárra nézve, éppen az önkormányzati választások előtt tarthatatlannak látszik, hogy ekkora tömeg mindenfajta állami gondoskodás nélkül legyen.

PestiSracok facebook image

A kormány múlt heti döntése alapján 43 milliárd forinttal növelik a közfoglalkoztatásra fordítható pénzek nagyságát. Ezzel párhuzamosan júniusban már nyilvánvalóan elkezdték újraindítani a közfoglalkoztatási programokat, legalábbis erről árulkodik, hogy a májusi csúcs után júniusban már mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma - írja a Policy Agenda.

A kormány ígéretei szerint 2014-ben átlagosan havonta 200 ezer fő fog közmunkában dolgozni. A múlt héten meghirdetett tervek szerint augusztustól decemberig átlagosan 193 ezer fő kaphat közmunkát, amelynek csúcsidőszaka az önkormányzati választások előtt lesz (augusztus-szeptemberben átlagosan 230 ezer fő). A meglévő tényadatok és a kormányzati tervek alapján akkor valósulhatna meg a 200 ezer fős létszám-foglalkoztatás, ha júniusban és júliusban havi átlagban 250 ezer fő dolgozhatna közmunkásként. Ez azonban nyilvánvalóan lehetetlen, ekkora létszám júniusban a munkanélküli regisztráció adatai alapján biztosan nem került át a közfoglalkoztatási rendszerbe. Amennyiben a kormány tartani szeretné ígéretét- azaz, hogy havi átlagban 200 ezer ember dolgozhat közmunkásként - akkor ez éves szinten 270 milliárd forintba kerülne. Erre pedig nem jelent fedezetet a múlt heti átcsoportosítás után rendelkezésre álló 231 milliárd forintos keret.

Az adatok azt mutatják, hogy a kormány csak és kizárólag politikai naptára alapján mozgatja a közmunkásokat. Ebből adódhat, hogy története legnagyobb létszámleépítését hajtotta végre egyik hónapról a másikra a kabinet, amely tovább feszíti a társadalmi problémákat a nincstelenségben, vagy annak határán élők között.

Policy Agenda / fotó: Népszava

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.