Pesti Srácok

Belga kritika: nem csak a magyar futball, az utánpótlásnevelés is beteg

Belga kritika: nem csak a magyar futball, az utánpótlásnevelés is beteg

Német és belga szempontok szerint mérték meg az évtizedes önértékelési zavarral küszködő magyar futballszakmát, egészen pontosan az utánpótlásképzés alapját jelentő akadémiai rendszert. A pozitív jelek mellett a formalizálás szükségességét emeli ki jelentésében a belga Double Pass cég, amely tizenöt magyarországi futballakadémia működéséről készített felmérést a Magyar Labdarúgó Szövetség felkérésére. Az elvégzett vizsgálat eredményeit titokban akarták tartani - írja az Index.

A lap információja szerint az auditor cég megjelenését nem is fogadta kitörő öröm, a kezdetekkor is ellenérzéseket keltett. És most hogy kiderült, kik szerepelnek gyengén, szakmai körökből azt hallani, ennek így nincs értelme, mert nem valós képet ad az ellenőrzés.

A Double Pass vezetői egyszer, még tavaly novemberben számot adtak, hogy éppen hol tart az átvilágítás, majd áprilisban az MLSZ elnöksége elé tették vizsgálati anyagukat, ebből egy kivonat készült el júniusra. A jelentés sorrendjét azonban titkosították. Valamennyi szereplőnek, a tizenöt akadémiával egyetemben alá kellett írnia, hogy ezzel egyetért, holott eredetileg a bajok nyílt feltárása, a következtetések őszinte levonása, és az utánpótlás-képzés gyors rendbetétele lett volna a cél. A konkrét megállapításokat még mindig szigorúan titokban tartják, csak a jelentés százalékos számait sikerült az Indexnek megszereznie.

PestiSracok facebook image

A legjobban Debrecen (Debreceni Labdarúgó Akadémia) teljesített a győri (Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia), a szombathelyi (Illés Labdarúgó Akadémia) és az angyalföldi (Vasas Kubala Labdarúgó Akadémia) előtt. Az első helyre befutó Debrecen 66 százalékon teljesített, 64 százalékot ért el a Győr; a Vasas és a Szombathely 59 százalékot érdemelt ki a belgák egységes, a topkluboknál is alkalmazott szempontrendszere alapján. A Felcsút és a Kaposvár, valamint a Békéscsaba 50 százalékot ért el.

forrás: Index.hu

Az erősorrend azért is fontos, mert a tervek szerint annak függvényében osztják majd ki az állami támogatást az akadémiák között, hogy azok hogyan szerepeltek a Double Pass által elvégzett vizsgálaton.

Az index.hu néhány főbb pontban jellemezte a belga cég által meghatározott problémákat, e szerint több helyen "az edzői módszerek és alapelvek formalizálása nem elterjedt", "konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak", "kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket", valamint hogy a "részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai felmérések nem elterjedtek".

A cég összegzése szerint a legnagyobb ellentmondást látszólag azt jelenti, hogy a műhelyek produktivitása, azaz a fiatal tehetségek akadémiai klubokból való átirányítása, integrálása összességében jónak mondható, nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanakkor a produktivitás itt mennyiségi mérőszám, és nem ad értékelést a játékosok kvalitásairól. Az ellentmondás abban fogalmazódik meg, hogy a szervezeti struktúra és az egyéni fejlesztés messze elmarad az elvárt értékektől.

A jelentés leszögezi, hogy a formalizálás terén elengedhetetlen a hatékony fejlesztés, mert e nélkül a hazai akadémiai modell nem képezhető le. A jelenlegi működési modellben - amelyben a döntések általában informálisak, személyfüggőek vagy egy kézben összpontosulnak - lehetetlen hosszú távú koncepciókat megvalósítani.

A jelentés alapján szintén elengedhetetlen lenne a tehetségek kiválasztásának, illetve képzésének formalizálása is, ez azonban szorosan összefügg a humán erőforrás helyzettel, nemcsak létszámban és minőségben, hanem a feladatok szétosztásában is. A Double Pass összegzése ugyanakkor jó stratégiai döntésnek értékelte az infrastruktúra-fejlesztést, ugyanis az akadémiák nagy részén már kulturált körülmények között zajlik a munka.

„A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – értékelte a belga Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.

Hogy Magyarországnak hány akadémiára lenne szüksége, arra a DP jelentése nem tér ki, de összehasonlításul, egy sokkal pezsgőbb futballkultúrában, például a 15 milliós Hollandiában összesen 14 van. Horvátországban ugyan csak két neves akadémia van, onnan viszont olyanok kerülnek ki, akiket 18 éves koruk előtt már eurómilliókért árulhatnak a topligák klubjainak.

Index / MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.