EBESZ a választásokról: összességében igen, részleteiben nem

Elkészült az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek részletes jelentése a magyarországi április 6-i választásokról. A 444.hu szerint komoly problémákat találtak, legfőképpen olyanokat, amelyekből kiderül, hogy a kormánypártok jogosulatlan előnyöket szereztek a választáson. Az Alapjogokért Központ ezzel szemben üdvözli az EBESZ pénteken közzétett jelentését, amely megállapítja, hogy a magyar országgyűlési választás megfelelő módon és adminisztrációs szempontból jól szervezetten zajlott. A dokumentum azonban "számos téves állítást fogalmaz meg a részletszabályokat illetően" - tették hozzá.

Az Alapjogokért Központ MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az EBESZ jelentése tényszerűen kiemeli, hogy az állampolgárok számára valós választási lehetőséget kínáló voksolás során a választási szervek feladatukat hatékonyan látták el, a határidőket betartották, az általuk vezetett választói névjegyzék pedig megbízható volt. Az EBESZ azt is megállapította, hogy a szavazás maga megfelelően szervezett és átlátható körülmények között zajlott, a szabályok széles körben adtak lehetőséget a jelölt- és listaállításra, az eljárási szabályokat pedig valamennyi megfigyelt szavazókörben betartották. Összességében úgy látják, hogy a szavazatok számlálása és összesítése szabályszerűen történt.

Ami az EBESZ-nek szúrta a szemét

A 444.hu is feldolgozta a jelentést, szerintük az EBESZ az új választási törvénynek elsősorban a negatív hatását emeli ki, mert sok és komoly problémát vélt felfedezni a törvénnyel kapcsolatban. A szervezet kifogásolja, hogy a választási törvény kellő társadalmi konszenzus nélkül született, és szerinte az új egyéni választókerületek határait is jobb lett volna társadalmi megegyezés alapján meghúzni. Problémásnak tartják többek között azt is, hogy a választást felügyelő hatóságok tagjainak megválasztásába csak a Fidesz szólhatott bele, hogy kevés volt a női jelölt, és hogy továbbra is nagyon alacsony a női képviselők aránya az Országgyűlésben. Az EBESZ szerint baj van azzal is, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok közül a határon túliak sokkal könnyebben szavazhattak, mint a külföldön dolgozó anyaországbeliek. Ezzel az egyenlőséghez való alapvető jog sérült. Kritizálják, hogy egyetlen kisebbségi jelölt sem kapott mandátumot.

Ezenkívül az EBESZ problémásnak találta a választási kampány kimenetelét is. Egyrészt a szervezet úgy véli, hogy Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződését, amely a demokratikus európai választások feltételeit rögzíti, mert az állami propaganda egyértelműen a Fidesznek kampányolt. A magyar sajtót emellett erősen elfogultnak tartják, mert erős az öncenzúra, és nagy a túlsúlya az állami hirdetéseknek a reklámpiacon. Különösen rosszat tett a kampány kiegyensúlyozottságának, hogy a kereskedelmi tévékből kitiltották a politikai hirdetéseket.

Alapjogokért Központ: számos pontatlanság a jelentésben

A pozitívumok mellett az Alapjogokért Központ szerint a jelentés számos pontatlanságot tartalmaz, illetve megismétli az EBESZ előzetes véleményében foglalt téves jogi megállapításokat. Példaként kiemelték, hogy az EBESZ választásokkal foglalkozó szervezetének (ODIHR – Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája) korlátozott mandátumú megfigyelői missziója által készített dokumentum több ponton is kritikát fogalmaz meg a választási rendszer részletszabályaival kapcsolatban. Ezen kritikák nagy része azonban a központ szerint "félreértésen vagy a jogszabályi környezet nem pontos ismeretén alapulhat".

Az Alapjogokért Központ szerint "bár általános értelemben helytálló megállapításokat tesz a legutóbbi magyar országgyűlési választások sikeres adminisztratív lebonyolítása kapcsán, a dokumentum maga számos téves állítást fogalmaz meg a részletszabályokat illetően". Mindezek miatt a közeljövőben egy áttekintő, az EBESZ-misszió jelentésének egészére kiterjedő elemzést fognak publikálni a vitás pontokat illetően - írták.

EBESZ

Magyarország az EBESZ 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ-államokból. Az EBESZ választási megfigyelésben részt vevő intézménye az ODIHR, illetve az EBESZ parlamenti közgyűlése.

Az EBESZ ODIHR első delegációja a választások kitűzése után, januárban járt Magyarországon, találkozott a választási szervek, a pártok, a bíróságok képviselőivel. Ennek alapján döntöttek úgy, hogy az áprilisi országgyűlési választásokon korlátozott választási megfigyelést végeznek.

Az EBESZ ODIHR végzi a világon a legtöbb választási megfigyelést, választási szakértői tanácsokat adnak azoknak az országoknak, amelyekben a demokratikus átalakulás még folyamatban van, vagy a kormányzat úgy ítéli meg, hogy bizonytalan a választás szabályossága és tisztasága. Ilyenkor az EBESZ - felkérésre - megjelenik, és megfigyeli a választásokat.

444.hu / MTI