Pesti Srácok

Hivatalos: Fekete György lett a magyar kultúrpolitika ura

Hivatalos: Fekete György lett a magyar kultúrpolitika ura

Hivatalosan is Fekete György lett a magyar kultúrpolitika ura, amit bele is írtak a miniszterek feladatköréről szóló rendeletbe, és ami már megjelent a Magyar Közlönyben is – írja a Cink.hu.

Most már nem véleményként, hanem tényként kimondható, hogy a „jobber-kereszténykedő-kultúrharcos-küldetéses-bőrdíszműves vonal lett a Fidesz-kormány kanonizált kultúrpolitikája” – írja a portál. Az 0m2.hu szúrta ki, hogy a Magyar Közlönyben megjelent 152/2014. (VI. 6.) számú, "a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről" szóló rendeletben ez szerepel az erőforrás-miniszterre vonatkozó résznél:

(2) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében

PestiSracok facebook image

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza Kormány kultúrpolitikáját és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért (…)

A lap emlékeztet: nem volt elkerülhetetlen, hogy a kormány átadja az irányítást Fekete Györgyéknek, „hiszen a Fidesz sokáig látványosan nem akart és tudott mit tenni a kultúrpolitikával”. „Ez talán abból eredt leginkább, hogy a párt alapítói és befolyásos vezetői nagyrészt nem a képzőművészet és a magaskultúra napi fogyasztói, és a legtöbb Fidesz-fazonszabászt egyszerűen nem érdekelte eléggé ez a téma. Talán csak az hozta meg egy egész picit a Fidesz kedvét a kultúrához, hogy az alapításkori, a párt identitását a kultúrharc elutasítására építő vonal után ők lettek a legvadabb, véresszájú kultúrharcosok. Nem a harc kulturális vonatkozása miatt, hanem hogy minél totálisabb legyen a teljes magyar életet átszövő MI-ŐK szembeállítás.” –tették hozzá.

A Cink.hu szerint ehhez jött jól „egy olyan szervezet, ami eleve erre, mármint a kultúrharcra alakult, és szenvedélyes jobbos-konzervatív-kereszténykedő volt” és „így kerültek a képbe Feketéék, és mivel üres területre kellett behatolniuk, egyszer csak azt vették észre, hogy szervezetüké, a Magyar Művészeti Akadémiáé MINDEN: a pénz, a Műcsarnok, a Vigadó és most már az egész kultúrpolitika.”

A Cink.hu-n megjelent írás itt található.

Fotó: Czimbal Gyula/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.