Kovács Béla-ügy: Minden bizonyíték az ügyészség kezében van

Forró drót 2014. július 5. 09:37

Csak az Európai Parlament (EP) döntésére vár az az eljárás, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) rendelt el Kovács Bélának, a Jobbik uniós képviselőjének kémkedési ügyében. A nyomozó hatóság minden olyan, a megalapozott gyanú közléséhez szükséges bizonyítékot beszerzett, amelyek alapján Kovácsot gyanúsítottként ki lehetne hallgatni – tudta meg a Magyar Nemzet.

A főügyészség által folytatott eljárásban Polt Péter legfőbb ügyész az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését Martin Schulztól, az EP elnökétől. A politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, amikor külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról.

A minden részletében államtitkot képező nyomozásról a főügyészség csak azt közölte, hogy eljárásuk tárgya egy olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Az előző ciklusban is Brüsszelbe delegált Kovács a májusi uniós parlamenti választáson a Jobbik listáján harmadikként jutott ismét képviselői mandátumhoz. A mentelmi jogával kapcsolatos, hosszúnak ígérkező folyamat Brüsszelben a héten kezdetét vette. A kérdés az uniós parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz kerül, a testület azonban várhatóan csak szeptemberben tűzheti napirendre Kovács kémkedési ügyét. A bizottság zárt ülésen hallgatja meg Kovácsot, és jelentéstevő kijelöléséről dönt, aki az érintettel és a hatóságokkal együttműködve folytat akár több hónapig tartó vizsgálatot. A referens javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatban, és erről a testület szavaz. Ezután az ügy a parlament elé kerül, és eldől, felfüggesztik vagy fenntartják-e a képviselő védettségét.