Pesti Srácok

Kovács Béla-ügy: Minden bizonyíték az ügyészség kezében van

Kovács Béla-ügy: Minden bizonyíték az ügyészség kezében van

Csak az Európai Parlament (EP) döntésére vár az az eljárás, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) rendelt el Kovács Bélának, a Jobbik uniós képviselőjének kémkedési ügyében. A nyomozó hatóság minden olyan, a megalapozott gyanú közléséhez szükséges bizonyítékot beszerzett, amelyek alapján Kovácsot gyanúsítottként ki lehetne hallgatni – tudta meg a Magyar Nemzet.

A főügyészség által folytatott eljárásban Polt Péter legfőbb ügyész az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését Martin Schulztól, az EP elnökétől. A politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, amikor külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról.

A minden részletében államtitkot képező nyomozásról a főügyészség csak azt közölte, hogy eljárásuk tárgya egy olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Az előző ciklusban is Brüsszelbe delegált Kovács a májusi uniós parlamenti választáson a Jobbik listáján harmadikként jutott ismét képviselői mandátumhoz. A mentelmi jogával kapcsolatos, hosszúnak ígérkező folyamat Brüsszelben a héten kezdetét vette. A kérdés az uniós parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz kerül, a testület azonban várhatóan csak szeptemberben tűzheti napirendre Kovács kémkedési ügyét. A bizottság zárt ülésen hallgatja meg Kovácsot, és jelentéstevő kijelöléséről dönt, aki az érintettel és a hatóságokkal együttműködve folytat akár több hónapig tartó vizsgálatot. A referens javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatban, és erről a testület szavaz. Ezután az ügy a parlament elé kerül, és eldől, felfüggesztik vagy fenntartják-e a képviselő védettségét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: hvg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.