Megnevezték a gyermekmolesztáló középiskolai magyartanárt
Csak a rendőrségi nyomozást követően derülhet ki, hogy valóban elévült-e a diákokat molesztáló középiskolai magyartanár ügye – ezt mondta az Origónak Rozgonyi Krisztina médiajogász, aki maga is a botrány helyszinéül szolgáló középiskolába járt. Az esetek óta 25 év telt el, de azt nem lehet tudni biztosan, hogy a távozását követően mikor, mit csinált a következő munkahelyén, a köztévében – tette hozzá a szakember. Az áldozatokat óvni, a bűnösöket megbélyegezni kell, de a legfontosabb, hogy megvédjük a mostani gyerekeket. Ehhez pedig az kell, hogy minél többen merjenek kiállni és elmondani: velem is megtörtént – hangsúlyozta Rozgonyi.
Csütörtökön megjelent megrázó írásában számolt be a 444 arról, hogy egy neves budapesti gimnázium neves tanára hogyan molesztálta 25 évvel ezelőtt a diákjait. Miután az ügy kitudódott, a magyartanárnak távoznia kellett az intézményből. Később a Magyar Televíziónál helyezkedett el a férfi.
A cikkben csak S. néven említett tanár a portálnak elismerte, hogy a gimnáziumban tanárként közeledett a diákjaihoz, ahhoz az állításához azonban ragaszkodott, hogy a tévés karrierje idején már nem került intim kapcsolatba fiatalokkal. Határozottan azt mondta, hogy a 25 évvel ezelőtti iskolai lebukása megváltoztatta az életét.
Az interneten a cikk megjelenése után több kommentben is megnevezték az elitgimnáziumot és a tanárt is, most pedig az Origonak nyilatkozó Rozgonyi Krisztina médiajogász nevezte meg S.-t.
Ebben az időben, 1987 és 1991 között ennek az elitiskolának, vagyis az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának (képünkön) a növendéke volt Rozgonyi Krisztina, nemzetközi hírű médiajogász, a Nemzeti Hírközlési Hatóság volt elnöke is. Őt ugyan nem tanította, de egy évfolyamba járt azokkal a diákokkal, akiknek a magyartanára volt az oktató. Megroppantott az évtizedek alatt cipelt súly, hogy tudtam a dologról és tehetetlen voltam – vallja be a jogász az Origónak. Úgy látja, a cikk megírása végre talán megtisztulást hozhat számára is.
Másodikos voltam, amikor elment az iskolából Sipos Pál. Így hívták a magyartanárt – mondta Rozgonyi Krisztina. A médiajogász szerint a szülők azért sem akartak rendőrséghez fordulni, hogy megkíméljék gyermekeiket a büntetőeljárás sokszor megalázó és fájdalmas tortúrájától. Az akkor hatályos btk. alapján megrontásért a legmagasabb kiszabható büntetési tétel nyolc év volt. Mivel a bűncselekményt többször is elkövethette, akár 12 évet is kaphatott volna – hangsúlyozta az Origo kérdésére a jogásznő.
Sipos Pál miután otthagyta a gimnáziumot, a Magyar Televízióba ment. A többi között ő volt a felelős szerkesztője 1994 és 1998 között a Repeta című műsornak, amelyben tinédzserekkel dolgozott együtt. A gimnáziumban történtek óta ugyan eltelt 25 év, de azt nem tudjuk, hogy később a köztévében mit csinált a műsorkészítésen kívül az adásban szereplő gyerekekkel. A 444.hu-s cikk tanúsága szerint a tévében is történhetett hasonló. Csak a rendőrségi nyomozást követően derülhet ki, hogy valóban nem történt-e azóta hasonló eset, és elévült-e a bűncselekmény, amit elkövethetett – figyelmeztet Rozgonyi.
A teljes interjú az Origo.hu-n olvasható
