Sürgős eljárásban tárgyalja az Alkotmánybíróság a választójogi szabályokat
Rendkívüli ülésen tárgyalja az Ab a a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályait. Paczolay Péter (képünkön), az Ab elnöke a Magyar nemzetnek adott interjújában elmondta azt is: ősszel három alkotmánybíró mandátuma jár le, köztük két nemzetközi jogász távozik és szükség lenne munkajogászra, illetve az igazságszolgáltatásból érkező gyakorló szakemberre.
Az Alkotmánybíróság (Ab) rendkívüli ülésen sürgős eljárásban tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályait, ősszel három alkotmánybíró mandátuma jár le, az alkotmánybíróságok jelölik ki a jogállam határait - többek között erről beszélt Paczolay Péter, az Ab elnöke a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban.
A július 20-án kezdődő nyári szünetre rendkívüli ülést hívott össze az Ab elnöke, hogy minél hamarabb döntsenek az ellenzéki országgyűlési képviselők választójogi beadványáról, amelyet hétfői ülésén kezdi el tárgyalni a testület.
Paczolay Péter nyilatkozott arról is, hogy ősszel három alkotmánybíró - Bragyova András, Kovács Péter és Balogh Elemér - kilencéves megbízatása szűnik meg. Szeptemberig legalább két alkotmánybírót kell választani.
Az elnök megjegyezte, hogy jelenleg egyetlen nő van a testületben, ősszel két nemzetközi jogász távozik és szükség lenne munkajogászra, illetve az igazságszolgáltatásból érkező gyakorló szakemberre.
Az Ab elnöke az alapjogok értelmezése kapcsán kiemelte: eredménynek tartja, hogy a testület a korábban már kidolgozott alkotmányossági mércéket megtartva alakítja gyakorlatát, jó példa erre a szólásszabadság témaköre, az információszabadság, a gyülekezési jog, vagy a vallásszabadság.
Paczolay Péter elmondta: tényként kezelhető, hogy a felső bíróságok, alkotmánybíróságok jelentősen befolyásolják a politikai döntéseket. Az elnök szerint helyes, hogy az alapjogokat védelmező bíróságoknak nagy szerep jut, hiszen a racionalizmust képviselő kormányzati apparátusok mindenekelőtt a hatékony kormányzást tekintik feladatuknak. A megfelelő egyensúly létrehozása érdekében az alkotmánynak és az alkotmánybíróságoknak kell kijelölniük a jogállam határait.
A rendszer akkor működik jól, ha az alkotmánybíróságok nem próbálják meg hatókörükbe vonni a kormányzás napi feladatait, a kormányok viszont napi politikai célokból nem feszegetik az alkotmányosság határait, az alkotmánybíróság hatáskörét - vélekedett a szakember.
Paczolay Péter beszélt arról is, hogy az Ab létszámának emelése óta olyan törésvonalak jelentek meg az alkotmánybírák között, amelyek egészen más természetűek, mint a korábbi szakmai vitákban megjelenők.
Egyrészt érintik az alkotmánybíráskodás szerepét, másrészt gyökeresen eltérő alkotmányfilozófiai felfogásokat jeleznek.
mti / MNO - fotó: MTI - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
