Pesti Srácok

Száz éve tört ki az első világháború - Országszerte megemlékezéseket tartanak

Száz éve tört ki az első világháború - Országszerte megemlékezéseket tartanak

Az első világháború kitörésének mai, századik évfordulóján kezdetét veszi az állami programsorozat, a fővárosi operaházban, továbbá Veszprémben és a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban is tartanak megemlékezéseket.

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az első világháborús centenáriumi emlékbizottság rendezvényén köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az esten - amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.

Délelőtt a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tart a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Beszédet mond Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész.

PestiSracok facebook image

A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban délután tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Az ünnepségen beszédet mond Kun Szabó István vezérőrnagy, a minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, továbbá köszöntőt mond Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka és Sárközy Ágnes, a Magyar Posta Zrt. kiskereskedelmi és üzleti támogatási igazgatója.

Ezen a napon indítják el A Nagy Háború kisembereinek hőstettei címmel a hősök naptárának internetes oldalát. A www.hungarianarmedforces.hu oldalon található naptárban egy-egy napra kattintva található meg az a magyar hős, aki 100 éve az adott napon valamilyen különleges fegyvertényt vagy haditettet hajtott végre. A magánkezdeményezésből a HM közreműködésével indított felület szerkesztőinek célja, hogy bemutassák azokat a mostanra feledésbe merült katonákat, akik példát mutattak helytállásból, bátorságból vagy néha az önfeláldozásig terjedő bajtársiasságból.

Száz évvel ezelőtt, július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is. A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

Forrás: MTI

Fotó: Honvédelem.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.