Pesti Srácok

A Corvinuson marad Marx szobra

A Corvinuson marad Marx szobra

Nem távolítják el a Budapesti Corvinus Egyetem területéről a Marx-szobrot - közölte az intézmény. Hozzátették: " a szobor új egyetemi helyének megtalálásában semmiféle politikai erőnek, külső nyomásnak vagy kezdeményezésnek nem volt szerepe. A szobor kérdésének a napi politika kontextusában történő értelmezése "teljes tévút" - áll a közleményben.

Utaltak arra, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem rektora már 2012-ben - "jóval a jelenlegi hírverést és gerjesztett vitát megelőzően" - felvetette a corvinusos identitást kifejező és erősítő jelkép megtalálásának szükségességét. Az egyetemi Marx-szobor kérdését mintegy két éve "következetesen, autonóm módon, a politikától - ahogy Marx életművének megítélésétől is - független szempontok alapján kezeli a BCE vezetősége". A tervezett egyetemtörténeti kiállítást - amely a 2014 szeptemberében kezdődő jubileumi tanév egyik első jelentős eseménye lesz - szeptember végén nyithatják meg. Nemcsak a Marx-szobor kerül ezzel a kiállítással új helyre, az egyetem új, méltó helyet szeretne találni az aulában, illetve az intézmény különböző helyein korábban esetlegesen, átgondolás nélkül elhelyezett egyéb emléktábláknak is.

"Az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói büszkék arra, amit a Corvinus név szimbolizál: a humanizmusra és a reneszánszra, a tudás, a tudomány kitüntetett szerepére, az elvitathatatlan értékekre". Az egyetem szerint "közös felelősség, hogy a mondvacsinált, alaptalan, a nyilvánosság előtt gerjesztett viták az egyetem megkérdőjelezhetetlen tekintélyét ne csorbítsák". Ezért azt várják mindenkitől, "legyen az politikus, újságíró vagy egyetemi polgár", hogy az egyetemmel kapcsolatos megnyilvánulásaiban ezt tartsa szem előtt.

PestiSracok facebook image

Forrás: Origo.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.