Pesti Srácok

Kövér beszólt a fideszes oligarcháknak

Kövér beszólt a fideszes oligarcháknak

A liberális demokrácia által okozott problémákról és a német megszállás áldozatainak emlékműve fontosságáról, valamint a Fideszen belüli érdekcsoportok küzdelméről is beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Heti Válasznak adott interjúban, amelyet csütörtökön közölt a hetilap.

A liberális demokrácia nem csak Magyarországon futtatta az országot csődközeli helyzetbe – mondta Kövér László a Heti Válasznak adott interjújában. Azt mondta, ez a társadalomfilozófia és politika szinte megoldhatatlan problémákat halmozott fel.

Hozzátette, a liberális demokrácia egyik bajának tekinti, hogy "miközben farizeusmódra fennen hirdeti a korlátlan szabadságot, addig képviselői a legkimódoltabb, legkifinomultabb szellemi, erkölcsi terrort alkalmazzák mindazokkal szemben, akik el akarnak térni az éppen hatályban lévő 'tudományos' tételektől".A stratégiaalkotó közösség szükségességét firtató felvetésre azt mondta, nem kell mindent részletesen megbeszélnie a kormányfővel, ahogy a hőskorban, amikor még keresték önmagukat és fogalmazgattak. A vitákban tisztáztuk a magunk értékrendjét, és ma biztonsággal hagyatkozhatunk arra, hogy ezekben a kérdésekben nincs közöttünk vita – fogalmazott a házelnök. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy ne kevesellné azon ügyeknek, témáknak a számát, amelyeket a Fidesz elnöksége megvitat, és "amelyekre ráüti hitelesítő pecsétjét".

PestiSracok facebook image

A német megszállás áldozatainak emlékművéről szólva hecckampányról beszélt, szerinte a baloldal szellemi leépülésével arányosan növekszik az agresszivitása, a képmutatás vagy a kettős mérce. Kövér László szerint megalkuvásként, meghátrálásként fogható fel, hogy a kormány lemondott az emlékmű formális avatásáról, ami azt is jelenti, hogy ünnepélyesen a magyar állam egyetlen képviselője sem fog fejet hajtani az áldozatok emléke előtt.

Kövér szerint a rendszerváltás óta a magyar állam képviseletében már ezerszer bocsánatot kértek és fejet hajtottak az áldozatok előtt. "Abban a játszmában azonban nem veszünk részt, hogy egy politikai kisebbség uralmi igényeihez alakítsuk a történelem értékelését és az egész magyar társadalmat fasisztává és antiszemitává nyilvánítsuk." Szerinte ezért is fontos, hogy az emlékmű nem tesz különbséget a német megszállás áldozatai között.

A Fideszen belül kialakult érdekcsoportok harcát firtató kérdésre úgy felelt, potens ellenzék híján ez elkerülhetetlen, hiszen minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét, ahogy fogalmazott, "ez a nagyság átka". Hozzátette, az kívánatos lenne, hogy ha a kormány vagy a parlamenti többség távlati gondolkodásra való döntéseket hoz, és így érdeksérelmeket okoz a hozzá közel állóknak, akkor azok lássák be, ez az ország, a szélesebb közösség érdeke, amelynek ők is részei. Szomorú látni, hogy néhányan úgy reagálnak, mintha Biberachként azt vallanák, ott a haza, ahol a haszon – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy a múlt rendszer ügynökei vagy az offshore-világhoz kapcsolódók kormányzati pozíciókba kerülhetnek, azt mondta, az elvektől függetlennek látszó döntések akkor is kárt okoznak, ha rövid távon nincs látható hatásuk. Úgy fogalmazott, korábban is előfordult, hogy a szocializmus titkosszolgálatának az embereit alkalmazták, csak eddig politikai pozícióba nem emelték őket. Ez szerinte új fejlemény és nem okvetlenül örömteli. Hozzátette, hogy a miniszterelnöki felelősséget viszont nem szeretné átvállalni, és úgy gondolja, az emberekkel kapcsolatos minden kérdésben az ártatlanság vélelmére tekintettel kell lenni.

Forrás: Heti Válasz/hvg.hu

Fotó: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.