Pesti Srácok

Nem akarnak hazatérni a londoni magyarok

Nem akarnak hazatérni a londoni magyarok

Iskolázottak, fiatalok, és alig két éve költöztek ki az Egyesült Királyságba – nagyjából ilyennek tekinthető az átlagos magyar, aki a szigetországba vándorolt ki. Egy friss kutatás szerint a gazdasági helyzet miatt kötött útilaput a talpára a kiköltöző magyar, hazajönni pedig egyáltalán nem akarnak. Legalábbis a következő 5 évben semmiképpen.

A tipikus londoni magyar 2012-ben költözött ki Angliába, felsőfokú végzettségű, Budapesten lakott korábban, és soha nem akar hazaköltözni. Mindez abból a kutatásból derül ki, melyet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete készített Kováts András vezetésével a kivándorolt magyarokról. Az online kérdőív 23 kérdést tartalmazott, 5200-an töltötték ki, ám netes jellege miatt nem reprezentatív, még valamennyire torzít is a módszer, mert főleg az online média és a közösségi oldalak fogyasztóinak véleménye hangsúlyos benne.

A kutatás szerint, melyet a VS.hu ismertetett, a kiköltözők átlagéletkora 33 év, a válaszadók 72,2 százaléka 25 és 40 év közötti, és nagyjából ugyanannyi a nő, mint a férfi. A kiköltözők bő háromnegyede dolgozni, tizedük a párját követve érkezett, bő 7 százalékuk pedig tanulni ment az Egyesült Királyságba, 5,1 százalékuk pedig csak szerencsét próbálni érkezett a szigetországba. A válaszadók többsége saját gazdasági helyzetének javítása miatt költözött ki, ám a megkérdezettek negyede a politikai helyzetet is megjelölte, mint kiköltözést kiváltó okot.

PestiSracok facebook image

Meglepő módon ráadásul nem azok költöztek ki, akiknek itthon nem volt munkájuk: a válaszadók 70 százaléka rendelkezett állással Magyarországon, 6 százalék diák volt, 14 százalék alkalmi munkákból élt vagy nem dolgozott. A kiköltözők 90 százalékának van kint állása, a többség viszont nem a magyarországi munkáját folytatja. A kiköltözők elsöprő többsége elégedett a helyzetével, háromnegyedük nem akar hazaköltözni, de legalábbis a következő 5 évben semmiképp. Egy éven belül csak minden tizenhatodik válaszadó jönne haza. A kutatásból kiderül még, hogy a megkérdezettek majdnem 40 százaléka Budapestről költözött ki, majdnem 54 százalék pedig más városból, a többiek külföldről. A kutatásból kiderül az is, hogy a vidékről kiköltözők fiatalabbak és kevésbé iskolázottak, mint a Budapestről származók, de még a fővárosiaknál is nagyobb arányban diplomások és idősebbek azok, akik külföldről költöztek Nagy-Britanniába. A kiköltözöttek fele Londonban él.

Forrás: VS.hu/hvg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.