A szlovák alkotmánybíróság elutasította az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt
Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról: a testület szerdán eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panaszt.
Az indoklás szerint a testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bíróval működik.
A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, amelynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
"Az állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségének kimondását célzó képviselői indítványt az alkotmánybíróság eljárásjogi okokból elutasította" - olvasta fel a testület döntését annak elnöknője, Iveta Macejková. Az indoklásban hozzátette: a testületre vonatkozó szabályozás kimondja, hogy az Ab döntéséhez a testület összes tagjának többségi szavazata szükségeltetik, amennyiben ez a többség nincs meg, az érintett beadványt elutasítják.
A szlovák Ab döntéséről a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is beszámolt. Jelentései szerint a kassai székhelyű testület döntése azt jelenti, hogy összhangban van a szlovák alkotmánnyal az állampolgársági törvény azon rendelkezése, amely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik országét felveszi. A szlovák hírügynökség később visszavonta az Ab döntésével kapcsolatos híreit, és új szerkesztésben közölt anyagában már azt írta, hogy az alkotmánybíróság elutasította a beadványt.
A szlovák Ab egyik legrégebben húzódó ügyének ilyen végkifejletét az ügy legközelebbi érintettjei, a beadvány kezdeményezői és a vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták, szerintük a döntés arról tanúskodik, hogy a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához.
Gál Gábor, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselője - aki beadványt jogilag képviselte - az MTI-nek nyilatkozva megdöbbentőnek minősítette a döntést. "Egy olyan döntés született, amely jogi "alibizmus és politikai megrendelés egyvelege" - szögezte le Gál Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem mondott sem igent, sem nemet a beadványra. Gál jelezte: pártja a pozsonyi törvényhozás következő ülésén ismét javasolni fogja az állampolgársági törvény módosítását.
Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, "szégyenteljesnek" nevezte az Ab döntését. "A szlovák hatalom nem tudott túllépni a saját árnyékán, az alkotmánybíróság nem kapta meg a felhatalmazást a politikától, ami azt bizonyítja, hogy Szlovákia nem tekinthető jogállamnak" - hangsúlyozta a bírósági döntés kihirdetése után Lomnici Zoltán.
A vitatott szlovák jogszabály alapján szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok, egyike, Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke az MTI-nek azt mondta: számítani lehetett ugyan az elutasításra, de annak indoklása meglepő volt. "Azt, hogy egy ilyen döntést eljárásjogi okokra hivatkozva hozzanak meg, azt én elég komoly alibizmusnak tartom" - szögezte le Gubík, aki szerint a "tisztességtelen" döntés azt mutatja, hogy a testület magyarázat nélkül akarta elutasítani az indítványt.
A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) sajtóközleményében kiábrándítónak nevezte az Ab döntését. A közleményben Berényi József, a párt elnöke azt hangsúlyozta: a kassai testület elutasító döntése ismét igazolta, hogy Szlovákiában "az alkotmány, a jogállamiság csak addig érvényesül, amíg az nem ütközik a szlovák nemzetállam-építés céljával". Hozzátette: a szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása a felvidéki magyarokkal szembeni bizalmatlanság és rosszindulat állami politikává emelése, a kettős mérce szüleménye.
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke a szerdai döntésről azt mondta: az Ab csődöt mondott, mivel több év után sem volt képes világosan kimondani, hogy a szlovák állampolgárság megvonása alkotmányba ütköző-e vagy sem.
A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény értelmében az állampolgároknak kötelességük bejelenteni, ha más ország állampolgárságáért folyamodnak, ennek elmulasztását 3319 eurós büntetéssel sújtják. A törvény hatályba lépése óta csaknem kilencszázan vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően.
MTI / MTI Fotó: Komka Péter
