Pesti Srácok

Ausztria alig járt jól a vasfüggöny lebontásával

Ausztria alig járt jól a vasfüggöny lebontásával

Az osztrákok 40 százaléka szerint az ország állapota rosszabb lett 1989 óta, 17 százalék pedig nem érez változást - olvasható a Der Standard című napilapban.

Ausztria alig járt jól a Keletet és a Nyugatot elválasztó vasfüggöny lebontásával - derül ki a Der Standard című osztrák napilap vasárnap ismertetett közvélemény- kutatásából. A felmérésből kitűnt, hogy az osztrákok 40 százaléka szerint az ország állapota rosszabb lett 1989 óta, 17 százalék pedig nem érez változást. A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy Ausztria profitált az elmúlt 25 évből, 14 százaléka viszont újra felhúzná a vasfüggönyt. Szakértők szerint szerint főleg a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazói foglalnak állást a vasfüggöny előtti állapotok mellett.

2009-ben a Der Standard már végzett hasonló témájú felmérést. Akkor 63 százalék gondolta úgy, hogy Ausztria számára is előnyös változások történtek a kilencvenes évek eleje óta, és 22 százalék állította volna vissza a korábbi állapotokat. Idén a megkérdezettek 57 százaléka látja úgy, hogy leginkább Németország profitált a határnyitásból. 51 százalékuk szerint Szlovénia, 49 százalékuk szerint pedig Csehország használta ki legjobban a 25 évvel ezelőtt adódott esélyeket, a legkevésbé pedig Ukrajna (15 százalék) és Fehéroroszország (11 százalék). Magyarországról 42 százalék gondolja azt, hogy nagyon jól élt a vasfüggöny lebontása utáni lehetőségekkel.

PestiSracok facebook image

A határnyitás óta felívelő és leginkább jövedelmező ágazatok közül legtöbben a turizmust említették (62 százalék). A megkérdezettek szerint a legkevésbé a mezőgazdaság (20 százalék) és a tudomány valamint a képzés területén (18 százalék) jelentett fellendülést az 1989 utáni időszak.

mti

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.