Pesti Srácok

EU-milliárdok: megegyezett Barroso és Orbán

EU-milliárdok: megegyezett Barroso és Orbán

Az Európai Bizottság leköszönő elnöke és a magyar miniszterelnök ma aláírták a 2014-2020 közötti partnerségi megállapodást, ami összességében 34 milliárd euróról szól. Európa alapja a szolidaritás és a felelősségvállalás, ezek nélkül elképzelhetetlen az unió - mondta José Manuel Barroso az Országházban.

Kiemelte: az EU sikerrel vette az akadályokat a válságban, ma már kifelé halad a krízisből, ez a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak köszönhető. Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje az európai szolidaritásnak - mondta. Közölte: 2007 és 2013 között több mint 63 ezer fejlesztési projektet támogatott az EU több mint 8200 milliárd forintos támogatásból. 2014 és 2020 között 8 ezer milliárd forinttal többet kap Magyarország, mint amennyit betesz az európai költségvetésbe - mondta, hozzátéve: minél jobban kell elkölteni a forrásokat. Úgy vélte, sok előnnyel járhatnak az uniós források a magyar gazdaság és az emberek számára is, és 2020-ra sokkal fejlettebbé válhat az ország. A bizottság elnöke emlékeztetett: valóban rendkívüli megpróbáltatásokkal teli évek voltak az elmúlt évtized évei Európában, 2004-ben kibővült az unió, mindössze tíz év alatt csaknem megduplázták a tagállamok számát. Mindez a válság közepette, az alkotmányos szerződés ratifikációjának elmaradása ellenére sikerült. Nagy kihívásokkal kellett szembenézni, de a bizottság képes volt hozzájárulni ahhoz, hogy Európa egységes és nyitott maradjon, és ahhoz, hogy az unió ma erősebb, jobban felkészült a globalizáció korszakában - vélekedett.

José Manuel Barroso szerint "sok nehézség van még előttünk", de sikerült bővíteni és konszolidálni az EU-t, ezért büszkék lehetünk az elmúlt évek erőfeszítéseire. Mint mondta, amikor tíz évvel ezelőtt több ország, köztük Magyarország csatlakozott az EU-hoz, nagy volt a lelkesedés, de aggodalom is volt a tagállamokban. A félelmek közül azonban nagyon kevés igazolódott be, alapvetően siker volt a bővítés - mutatott rá. A bizottság elnöke a Magyarország és az EU közötti kapcsolatról beszélve kifejtette: voltak véleménykülönbségek fontos kérdésekben, és nem mindig volt zökkenőmentes a párbeszéd. Viszont a bizottság olyan intézmény, amely a jogállamiság mellett kötelezte el magát, és Európának meg kell védenie a közös jogon alapuló uniót, amelyben minden tagállam egyenlő az európai jog előtt - hangoztatta.

PestiSracok facebook image

Orbán Viktor szerint maradéktalanul szolgálja az Magyarország érdekeit a megállapodás. A kormányfő hangsúlyozta: a cél az volt, hogy az ország számára elérhető források 60 százaléka a magyar gazdaságba kerüljön. Mint mondta, a bizottság elnöke partner volt ebben. Hozzátette: változott a forrásfelhasználás kezelési, igazgatási rendje is, amelyet a forrásfelhasználás belső arányainak módosítása mellett szintén el kellett fogadnia az uniónak. Orbán Viktor hangsúlyozta: az átláthatóbbá, egyszerűbbé és ésszerűbbé vált, és teljes összhangban áll a kormány gazdaságfejlesztési szakpolitikájával. A miniszterelnök a forrásokat nemzetgazdasági perspektívából úgy értékelte: a külföldi tőkebefektetők nagyjából akkora összegű hozamot visznek ki az országból, mint amennyi uniós forrás az országba érkezik. Vagyis ha nem lenne az uniós támogatási rendszer, felborulna a nemzetgazdaság egyensúlya.

A forrásoknak köszönhetően azonban egyenrangú európai polgároknak érezhetjük magunkat pénzügyi szempontból - összegezte a miniszterelnök, aki szerint, ha jól hasznosulnak a pénzek, hét év múlva egy fejlett ország lehetünk, amely magas szinten képes az önfenntartásra és önépítésre. Olyan ország, amely képes lesz gyorsabban törleszteni az adósságait, mint az elmúlt hét évben - tette hozzá. A miniszterelnök köszöntette a bizottság tíz év után leköszönő elnökét is, akiről azt mondta: kihívásokkal teli időszakban volt képes biztos kézzel irányítani az unió hajóját. Hozzátette: Magyarország az unióban történő "helyfoglalásának" tíz évében, különösen a 2010 után beépítette az unió kereteibe saját gazdasági és társadalmi modelljét, és elfogadta az unió alappilléreit, a demokrácia, piacgazdaság, nemzeti szuverenitás és az európai integráció erősítését.

Az elnökkel folytatott vitákról szólva megjegyezte: ezeknek köszönhetően mára Magyarország az egyetlen az unióban, amelyet a bizottság "a sarkától a füléig az európai értékek szempontjából átvilágított", amelyet az ország késői alkotmányázásával indokolt. Az új alaptörvény pedig mindig felveti az európai értékekkel való összhang kérdését - mondta. A vitákat sikerült rendezni - folytatta -, ezek közül az ombudsman személye körüli vitákat említette kivételnél, amelyet még el kell fogadnia a bizottságnak. "A bizottságot Magyarország mindig is az egyetlen pártatlan félnek fogadta el az unión belül" - jelentette ki Orbán Viktor, aki a tisztesség, az egyenlő elbánás szempontjából az egyetlen menedéknek nevezte az Európai Bizottságot, ezért köszönetet mondott José Manuel Barrosónak.

Forrás: MTI/atv.hu/VG

Fotó: helyitema.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.