Pesti Srácok

MagNet Bank: 19 milliós bírság a Bissau-guineai számlák miatt

MagNet Bank: 19 milliós bírság a Bissau-guineai számlák miatt
Miután Farkas Attila nem Welsz Tamáson keresztül tett szert értékes okmányra, felmerül, hogy akár egy miniszteri biztos is intézkedhetett... Fotó: AFP

Tizenkilenc millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a MagNet Bank Zrt.-re a pénzmosás elleni törvény megsértése miatt, és kötelezte a hitelintézetet a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. A jegybank hétfői tájékoztatása szerint az MNB a Bissau-guineai útlevelekkel megnyitott számlák kapcsán célvizsgálatot folytatott a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.-nél (MagNet Bank), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatosan.

A célvizsgálat számos hiányosságot állapított meg a MagNet Bank azon szűrési tevékenységénél, amelyet a nemzetközi szankciós listák alapján kell végezniük a hitelintézeteknek az átutalások ellenőrzése során. Ugyancsak hiányos és hibás volt a vizsgált időszakban a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok tartalma, így azok a számlanyitások során nem voltak teljes körűen alkalmasak az ügyfél-azonosításhoz szükséges, a jogszabályban előírt adatfelvételre - közölte az MNB.

A Bissau-guineai útlevelek felhasználásával történt számlanyitások esetében a MagNet Bank több ponton megsértette a pénzmosás elleni törvény azon előírásait, amelyek az ügyfél-azonosításra, illetve a személyazonosság igazolására vonatkoznak. A célvizsgálat a MagNet Bank által indított banki belső ellenőri vizsgálatok jogszabályszerűségét, és a belső szabályozásnak való megfelelőségét is több ponton kifogásolta - hangsúlyozta közleményében az MNB.

PestiSracok facebook image

Szintén jogszabálysértőnek találta a vizsgálat, hogy a MagNet Bank több esetben nem tett eleget azon jogszabályi rendelkezésnek, amely a pénzmosás megelőzése érdekében tett banki ügyintézői bejelentések tényleges tartalmára vonatkozik, illetve a törvény előírása ellenére ezen bejelentéseket több esetben nem továbbította a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A közlemény szerint törvénysértést állapított meg az MNB amiatt is, hogy a bankbiztonsági szabályzat a bankbiztonsági vezető munkavégzése során felmerülő működési kockázatokat - például adatvédelem, banktitok, működési titok kiszivárgásának kockázata - a vizsgált időszakban egyáltalán nem szabályozta.

A megállapított jogsértések, hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 19 millió forintnyi bírságot. Emellett október 31-i határidővel kötelezte a MagNet Bankot, hogy folytasson le belső vizsgálatot a jogsértések tisztázására, és a felelőssel vagy felelősökkel szemben tegye meg a szükséges intézkedéseket - közölte a jegybank.

A bissau-guineai, illetve egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámla-nyitásaival kapcsolatban indított célvizsgálatról a Simon-ügy kirobbanása után döntött az MNB márciusban.

Az Index korábbi információi szerint Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese az afrikai okmány segítségével 75 millió forintnak megfelelő összeget tartott Gabriel Derdak bissaui állampolgárként a pénzintézetben. A volt politikus ügyvédje áprilisban a Népszavának azt mondta: Simon Gábor vallomása szerint soha nem volt bissau-guineai útlevele - se igazi, sem hamisított -, továbbá soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt.

Fáy Zsolt, a bank igazgatóságának elnöke áprilisban a Simon-ügy kapcsán megismételte a bank korábbi álláspontját: a Magnet Bank alkalmazottai nem követettek el szabálytalanságot a a bissau-guineai számlák megnyitásakor. Hozzátette: az ügy kirobbanása után alapos belső vizsgálatot folytattak le, ekkor derült ki, hogy a bank tavaly őszi, mintegy 40 ezer ügyfele között találtak kilenc bissau-guineai ügyfelet is. A kilenc bissaui ügyfél 2013. novembere és 2014. februárja között nyitott folyószámlát a banknál. Fáy Zsolt elmondta, hogy azóta szigorították a számlanyitás gyakorlatát. Bevezették például azt, hogy a Transparency International korrupciós indexsorát alkalmazva, a rangsorban az első száz ország után következő államokból érkező, a banknál számlát nyitó személyeket a korábbinál lényegesen szigorúbb "szűrőnek", vizsgálatnak vetik alá. "A Simon-ügyig túl tágra nyitottuk a kapukat, azóta sokat szigorítottunk" - mondta Fáy Zsolt.

Simon Gábort március 10-én vették őrizetbe, miután kiderült, több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban; a volt politikus jelenleg házi őrizetben van.

MTI / fotó: Origo - AFP

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)