Soron kívüli eljárás a Rezesová-perből kizárt szakértők ügyében

Saját kérésükre két, a Rezesová-perben korábban eljáró szakértő ügyében soron kívüli eljárást folytat le a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) - tudatta a testület hétfőn közleményben az MTI-vel.

Szeptember 11-én kihirdetett jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék súlyosbította az első fokon kiszabott hatéves fogházbüntetést és kilenc év börtönnel sújtotta négy ember halálát okozó ittas járművezetés miatt Eva Rezesovát. A szóbeli indoklás szerint az eljárásból pártosság gyanúja, illetve pártosság miatt két műszaki igazságügyi szakértőt kellett kizárni.

Májusban a vádlott védelmében eljáró egyik szakértőt zárta ki a másodfokú bíróság, mert felmerült, hogy nem pártatlan. (A szakértő az eljárás során előbb elhárította a sértetti oldal felkérését, majd a vádlotthoz szegődött, aki szlovák sajtóhírek szerint a kassai "Rezes klán" egyik tagja. Apja, Alexander Rezes az 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt.)

A másodfokú bíróság a jogerős ítélet előtt néhány nappal bizonyítottan elfogultnak minősített egy másik szakértőt is, akit szintén kizárt a perből. Ez a szakértő is a védelem oldalán dolgozott korábban, majd az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság a kirendeléséről döntött. Ettől kezdve pártatlanul kellett volna eljárnia, ám a másodfokú bíróság szerint továbbra is a védelem szakértőjeként viselkedett - például önszorgalomból vagy a védelem felkérésére 18 oldalas észrevételt csatolt a per irataihoz.

A kamara közleménye szerint a testület elnökségi ülésén megtárgyalták a Rezesová-ügyben a szakértőkkel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

A korábban létrehozott eseti vizsgálóbizottság a perből májusban kizárt Melegh Gábor (képünkön) igazságügyi szakértőről úgy vélekedett, hogy a sértett a magánszakértői felkérést "téves indoklással hárította", tévesen hivatkozott a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület működésére, ami a "pártatlanság sérelmének a látszatát kelthette". A testület felhívta a figyelmet a hasonló helyzetek elkerülésére.

A közlemény kitér arra is, hogy a Rezesová-perből a napokban kizárt Kovács Miklós a MISZK elnökségének úgy nyilatkozott, kéri maga ellen etikai eljárás megindítását, hogy tisztázhassa a rá nézve sérelmes megállapításokat. Melegh Gábor is szorgalmazta az ellene már megindult etikai eljárás mielőbbi befejezését, és közölte, ha a szakértői, kamarai presztízs érdeke ezt kívánja, ő is kéri, hogy a MISZK elnöksége indítson ellene pótlólagos etikai eljárást.

"Mindezeket megfontolva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Elnöksége úgy döntött, hogy felkéri az Etikai Bizottságot Kovács Miklós és dr. Melegh Gáborral szembeni etikai eljárás soron kívüli lefolytatására" - olvasható az Agárdi Tamás, a MISZK megbízott elnöke által jegyzett, a testület elnöksége által elfogadott szeptember 12-ei keltezésű közleményben.

A kamara a közlemény mellett egy - szintén a megbízott elnök által jegyzett - bővebb állásfoglalást is eljuttatott az MTI-hez Az igazságügyi szakértők felelősségéről címmel. Abban a Rezesová-ügy tanulságaira hivatkozva felhívja a figyelmet a kamarai működés anyagi, jogi, technikai feltételeinek súlyos hiányosságaira. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az igazságügyi szakértők évek óta folyamatosan figyelmeztetik a jogalkotó, felügyeleti szerveket, hogy a szakértők, illetve a kamara működése a jelenlegi szabályozás mellett súlyos problémákat hordoz magában.

A kamara a szakértők tagdíjából, minden állami támogatás nélkül végzi felelősségteljes, megterhelő munkáját, például az etikai eljárások lefolytatását. A jogalkotó minden szakértő számára kötelező tagságot ír elő, feladatokat ró a kamarára, mindezekhez azonban a feltételeket nem biztosítja - olvasható a kamarai állásfoglalásban.

Az MISZK évek óta eredménytelenül követeli a jogalkotótól, felügyeleti szervektől a szakértők alkalmasságának folyamatos vizsgálatát. Jelenleg alkalmasság vizsgálata nélkül fel kell venni a jelentkezőt, ha az "elhibázott koncepción alapuló" kompetenciarendeletben szerepel a diplomája. A kollégák - akik pontosan ismerik egymás tevékenységét - csak akkor tudnak lépni, ha már valami olyan hiba történik, amelynek etikai, büntetőjogi következményei vannak - írták. A bíróságok pedig, ha észlelik a szakértői vélemény fogyatékosságát, legföljebb megjegyzik maguknak, hogy "na, ezt a szakértőt sem rendelem ki még egyszer" - fogalmaz a kamarai dokumentum, amely szerint még a tagok nyilvántartása is hiányos, a jogalkotó ugyanis elvette a kamarától azt a jogot, hogy saját tagjairól megfelelő nyilvántartás vezessen.

Az állásfoglalás szerint ugyanakkor "jó jel", hogy az anomáliákat látják az igazságszolgáltatás irányítói és a jogalkotók, és érzik, hogy változtatni kell.

Az igazságügyi miniszter és az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy remény van egy jó irányú elmozdulásra, ezt jelzi a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának felállítása és az Országos Bírósági Hivatal ez irányú törekvései is a kamarai dokumentum szerint.

A szakértői tevékenységgel kapcsolatos nehézségek már több mint egy éve, az ároktői banda ügyének elhúzódásával kapcsolatban nagy nyilvánosságot kaptak. A kamara tavaly októberi közleményében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ne a szakértőket szankcionálják a túlterheltségükből fakadó problémák miatt.

mti