Pesti Srácok

Tóásó-ügy - Nemzetközi vizsgálatot kér az ír áldozat édesanyja

Tóásó-ügy - Nemzetközi vizsgálatot kér az ír áldozat édesanyja

Nemzetközi vizsgálatot kért fia halálának körülményeiről a magyar sajtóban Tóásó-ügyként ismert bolíviai terroristaügy ír áldozatának, Michael Dwyernek az édesanyja.

Caroline Dwyer lánya kíséretében Bolíviában tartózkodik, és fia halálának helyszínén, Santa Cruzban tett nyilatkozatot a sajtónak helyi idő szerint csütörtökön. Azt mondta, azért utazott a dél-amerikai országba, hogy kiderítse az igazságot Michael haláláról.

A bolíviai kommandósok 2009. április 16-án, a Santa Cruz-i Las Américas szállodában ütöttek rajta egy feltételezett terrorcsoporton, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült, és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a magyar és román állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot. Ők az ügy további 37 vádlottjával együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak, perük még mindig folyamatban van.

PestiSracok facebook image

Caroline Dwyer most egyebek között azt mondta, hogy fia egy tanfolyamra utazott Bolíviába, és az ottani politika egyáltalán nem érdekelte. Kijelentette, a kormány képviselőivel találkozva bizonyítékokat terjesztett elő arra, hogy fiát nem lövöldözés közben érte halálos golyó, hanem egyszerűen kivégezték, miközben nem is tanúsított ellenállást. Emlékeztetett arra, hogy ezt a holttesten Írországban végzett törvényszéki orvosi vizsgálat megerősítette.

Carolina Dwyer elmondta, azt kérte a kormánytól, járuljon hozzá, hogy az ügyben nemzetközi vizsgálatot folytassanak le. Azt a választ kapta, hogy a helyi hatóságok más vizsgálatok megállapításait is figyelembe tudják venni, de csak azután, hogy az ötödik éve folyó bolíviai per befejeződik - tette hozzá.

Santa Cruzban Caroline Dwyer részt vett a per egyik meghallgatásán, és találkozott Tóásó Előddel, valamint Mario Tadiccsal is.

mti

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.