Pesti Srácok

UD Zrt.: Boross Péter szerint Almássy nem volt alkalmas a párt vezetésére

UD Zrt.: Boross Péter szerint Almássy nem volt alkalmas a párt vezetésére

Boross Péter szerint Almássy Kornél 2008-ben őszén nem volt alkalmas a párt elnöki posztjára, többek között azért, mert túl fiatal volt hozzá. Az egykori miniszterelnök és MDF-es politikust az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőper szerdai tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tanúként hallgatták meg.

Boross Péter szóvá tette azt is, hogy Almássy Kornél akkoriban kétmilliárd forintot ígért a pártnak, de amikor megkérdezték, honnan származik a pénz, annyit válaszolt: nem mondhatja meg. Ez egy kicsit rávilágít az akkor kialakult lehangoló viszonyokra - jegyezte meg a politikus, aki vallomása után is többször megismételte, szeretné végre megtudni, mi volt annak a kétmilliárdnak a forrása. A volt kormányfő hozzátette: nem érti, hogy egy párt belső vitái miként vezethettek vádemeléshez.

Boross Péter, aki az 1990-es évek első felében, az Antall-kormány tagjaként belügyminiszter, valamint titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is volt, megjegyezte: azt is abszurdnak tartja, ha valóban titkosszolgálatok által készített telefonlehallgatások kerültek nyilvánosságra az ügyben. A büntetőper korábbi szakaszában tanúként arról is beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottakat, mint a feljelentőket.

PestiSracok facebook image

A büntetőperben Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt kényszerítéssel vádolják, mert az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől 2008 őszén.

A vádlottak tagadják bűnösségüket, Dávid Ibolya korábban többször is azt mondta: tisztességtelen eszközökkel próbáltak beavatkozni az MDF életébe, figyelembe véve például azt is, hogy Almássy Kornél ismeretlen forrásból kétmilliárd forintot ígért a pártnak.

A máig ismeretlen forrásból Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, valamint egy MDF-en belüli esetleges hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.)

Az ügyben vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke is. Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti, lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyszer már első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, jobbára bűncselekmény hiányában, az a döntés azonban csak Tóth Károly vonatkozásában emelkedhetett jogerőre, a másik három vádlottnál meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást. Szilvásy György ügyében idén tavasszal született ismét elsőfokú felmentő ítélet. Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyében jövő év elejére várható elsőfokú ítélet.

Forrás: MTI

Fotó: Magyar Narancs

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.