Új csoport alakult a Fővárosi Főügyészségnél: az alvilág "specialistáival" veszik fel a versenyt
Új szervezeti megoldásokat léptettek életbe a Fővárosi Főügyészségen szeptemberben a zseblopások és a számítógépes bűnözés terjedése miatt. A főügyészség igyekszik reagálni az élet változásaira, ennek jegyében hoztak létre egy önálló csoportot az újra elszaporodott zseblopási ügyek nyomozásának felügyelete és az elkövetők gyors bíróság elé állítása érdekében - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész. "Egy világvárost valószínűleg soha nem lehet teljesen megtisztítani az ilyen jellegű cselekményektől, de az utóbbi évek bűnözési tendenciái egyértelműen azt jelezték, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség: megint sok a zsebes, és fejlődnek az elkövetési módszereik is" - nyilatkozta.
A főügyész kifejtette: a zsebesek kasztja nagy múltú bűnözői csoport, a városi legendák szerint a 20. század első felében szabályos alvilági egyetem működött a fővárosban, ahol a diákok próbababán tanulták a nagy öregektől a "szakma" fortélyait. Állítólag az egyik szomszédos országban, ahonnan ma is sok zsebes érkezik Budapestre, még működik ilyen műintézmény. A zsebesek - folytatta Ibolya Tibor - mindig is az alvilág specialistái voltak, mert jó pszichológiai érzékre és kiemelkedő kézügyességre van szükségük. Kevésbé romantikus ugyanakkor, hogy a zsebtolvaj az egyik tipikus figurája a parazita bűnözőnek, aki életvitelszerűen mások figyelmetlenségét, elesettségét kihasználva próbál boldogulni. Így, bár a zseblopások többnyire nem túl jelentős kárértékűek, mégis nagy a társadalmi veszélyességük. Ennek oka, hogy egyrészt az elkövetők kifejezetten vadásznak a kiszolgáltatott, könnyen áldozattá váló emberekre, például idősekre, akiknek az életét már néhány ezer forint eltulajdonítása is megkeserítheti, másrészt, mert e bűncselekménytípusnál különösen magas a látencia, becslések szerint körülbelül a zseblopások 10 százalékának az elkövetője válik ismertté - mondta a fővárosi főügyész.
Ráadásul eredményes nyomozásra szinte semmi esély, ha utólag, a sértett feljelentésére indul az eljárás, leszámítva azt az esetet, ha térfigyelő kamera működött a helyszínen. A zsebesek ellen a leghatékonyabb fegyver a tettenérés, amit viszont a civil ruhás állomány munkaigényes felderítő munkájának kell megelőznie - tette hozzá. A fővárosban tavaly már több mint hétezerre emelkedett az ismertté vált zseblopások száma, de csak a töredékében sikerült az elkövetőket felelősségre vonni. Becslések szerint több tucat erre specializálódott rendszeres elkövető lehet a fővárosban, köztük kiterjedt családi, rokonsági kapcsolatokon alapuló bűnözői csoportok.
Kedvezőtlen változás az is, hogy míg 10-15 éve javarészt külföldiek, többnyire román állampolgárok voltak az elkövetők, ma már felerészben magyarok. A cselekmények nem kis részét külföldiek, zömmel turisták sérelmére követik el, tavaly több mint ezer ilyen bűncselekmény vált ismertté, ami nyilvánvalóan rontja Budapest és az ország presztízsét - jegyezte meg a főügyész. Az elkövetői szokásokra jellemző, hogy a turisták figyelmét nemegyszer rendőri intézkedést színlelve terelik el a zsebesek, akik egyre többször dolgoznak csoportosan: az egyik "nyúl", a másik "takar", a harmadik "hesszel", azaz figyel. Az is előfordul, hogy balhét, verekedést provokálnak a sikeres zsebelés érdekében, tehát másik bűncselekményt is megvalósítanak. Újra megjelentek a klasszikus a zsebmetszők is, akik pengével vágják fel a sértettek ruházatát, táskáját, hogy elemeljék értékeiket.
Az elkövetések helyszínére jellemző, hogy már nemcsak a belvárosban, a 4-6-os villamoson vagy a 7-es buszon, hanem a külterületeken, például nagy bevásárlóközpontokban is megjelentek a zsebesek. A cselekmény társadalmi veszélyességének és az utóbbi évek bűnözési tendenciáinak megfelelően az ügyészség szigorúan lép fel a zsebesekkel szemben, a bűnismétlés veszélye miatt előzetes letartóztatást kezdeményez, végindítványként pedig az első ízben megbukott felnőtt korú zsebeseknél is végrehajtandó szabadságvesztést javasolnak, amit a bíróságok többnyire akceptálnak - mondta el Ibolya Tibor.
Míg a zsebesek felbukkanása arra példa, hogy egyes bűnözői csoportok a régi idők alvilági módszereit próbálják újraéleszteni, addig a számítógépes bűnözés terjedése arra figyelmeztet, hogy bizonyos a bűnözők kifejezetten érzékenyek a technika és gazdaság újdonságaira, és minimális ráfordítással, kockázattal, maximális hasznot próbálnak realizálni. A bűnüldöző hatóságoknak ezzel is folyamatosan lépést kell tartaniuk - mondta a főügyész.
Ezen a téren évekkel ezelőtt megkezdődött egy nagyfokú specializáció: a kiemelt, jelentős tárgyi súlyú, szervezetten megvalósított kiberbűncselekmények nyomozására a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán belül, illetve fővárosi szinten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon is önálló szervezeti egységek jöttek létre. Ma már azonban szinte bármelyik bűncselekményt el lehet követni számítógéppel, így az ügyek jelentős részében - a gazdasági bűncselekményeken túl például az adatbázisok feltörése és személyes adatokkal való visszaélés vagy pénzintézetek biztonsági rendszereibe való behatolás, egy-egy zsarolási ügy, csalás, zaklatás vagy egy pedofil cselekmény nyomozása során is - szükségesek a magas szintű informatikai ismeretek. Ezekben az ügyekben a digitális bizonyítékok megszerzésének egyre nagyobb a jelentősége, és ebből a szempontból már az sem mindegy, miként kapcsolnak ki egy lefoglalt számítógépet - jegyezte meg a főügyész.
Az eredményes fellépés érdekében a főügyészségen konktaktpontok hálózata jött létre szeptemberben, ennek célja, hogy mindenütt rendelkezésre álljanak az eredményes büntetőeljáráshoz szükséges informatikai ismeretek - mondta Ibolya Tibor.
Forrás: MTI
