Pesti Srácok

Egyre több dohány érkezik a nem EU-s országokból

Egyre több dohány érkezik a nem EU-s országokból

A cigaretta magyarországi feketepiacának aránya már meghaladja a 12 százalékot, a legszembetűnőbb változás a külföldön legálisan gyártott, de kifejezetten csempészek által forgalmazott cigaretták hazai jelenlétének növekedése - derül ki a GfK Hungária feketepiacot vizsgáló felméréséből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nem változott lényegesen az illegális cigarettapiac aránya a tavalyi második félévben mérthez képest. 2014-ben naponta majdnem 350 ezer szál illegális piacra szánt cigarettát foglalt le a NAV.

A piackutató intézet az iparági szereplők megbízásából már 11. éve végez felmérést a nem Magyarországon adózott cigaretták hazai forgalmáról. Európai uniós módszertan alapján ezúttal is a 40 legnagyobb hazai település utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettadobozok begyűjtésével mérték fel a piacot.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az illegális cigarettaforgalom a korábbi évek csökkenő tendenciája után 2013-tól kezdett el ismét növekedni Magyarországon. Két évvel ezelőtt még 5,8 százalék volt, ami a tavalyi év végén a piaci változások miatt 11,8 százalékra ugrott.

PestiSracok facebook image

Az idén csak minimális erősödést mértek, a nem Magyarországon adózott cigaretták forgalma jelenleg 12,1 százalék, de a kutatás jelentős piaci átstrukturálódásra hívja fel a figyelmet - közölte a GfK.

A legszembetűnőbb változás a külföldön törvényesen működő gyárakban, általában az Európai Unión kívül eső országokban előállított, a legális hazai kereskedelmi csatornákon nem elérhető cigaretták jelenlétének megerősödése. Ezek a "duty free" felirattal ellátott termékek az illegális csempész hálózatokon, a jövedéki adó fizetésének megkerülésével jutnak el a fogyasztókhoz.

A felmérés szerint Kelet- és Nyugat-Magyarországon is nőtt a külföldről behozott cigaretták aránya. Nyugaton a tavaly év végi 4 százalékhoz képest most 5,5 százalékos illegális forgalmat regisztráltak, keleten pedig az előző kutatásban szereplő 16 százalék után az idén 17 százalékot mértek.

A hamis márkajelzésű cigaretták forgalma a külföldről behozottakkal ellentétben továbbra is elhanyagolható - közölte a GfK.

A piackutató intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak az illegális cigarettapiacon történt átrendeződés, hanem a teljes magyarországi dohánypiacon is, a finomra vágott fogyasztási dohány - töltődohány - átvette a vezetést.

A kutatás nem tér ki az ebben a szegmensben jelenlévő illegális termékek arányára, azonban a feketepiac térnyerését mutatja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból származó adatok alapján a NAV január és július között 22,3 tonna finomra vágott és egyéb fogyasztási dohányt foglalt le, a teljes tavalyi évben elkobzott 10,6 tonnával szemben - hangsúlyozta a GfK.

A most publikált kutatás a vágott dohánytermékek piacán túl nem terjed ki a kisebb városokra, falvakra sem. Mindezeket számításba véve a cigaretta hazai feketepiacának becsülhető aránya jelentősen meghaladhatja a 12 százalékot - közölte a piackutató.

A cigaretta magyarországi feketepiacának aránya nem változott érdemben a 2013 második félévében mérthez képest a GfK által közzétett adatok alapján - hangsúlyozta a NAV az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében, hozzátéve, hogy a látszólag változatlan számok mögött több hatás húzódik meg.

Mivel a legális cigarettapiac egy év alatt több mint ötödével csökkent és az arányok gyakorlatilag nem változtak, jelenleg kisebb mennyiség alkotja a becsült illegális piacot - közölte a NAV.

A tájékoztatás szerint a teljes fogyasztás csökkenéséről nem lehet beszélni, mert a másik nagyon jellemző tendencia a fogyasztási dohány térnyerése, ami főként a cigaretta áremelkedése miatt már évek óta hat a piacon. A fogyasztási dohány az utóbbi egy évben átvette a vezető dohánygyártmány szerepét a cigarettától.

A NAV közleményében hangsúlyozta azt is, hogy továbbra is kiemelt feladata a dohánytermékekkel kapcsolatos illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a pénzügyőrök folyamatos ellenőrzéseket végeznek a határátkelőhelyeken és a harmadik országos határszakaszokon, hogy az illegális termékek be se juthassanak az országba.

Az EU külső határszakaszain ebben az évben csaknem 3,5 millió ellenőrzést végeztek. A belterületen, közutakon, piacokon, illetve közterületeken egyaránt folynak ellenőrzések, különös figyelemmel a koncesszióval le nem fedett, valamint a kockázatos területekre.

Az ellenőrzési tevékenység eredményességét tükrözi, hogy 2014-ben naponta majdnem 350 ezer szál illegális piacra szánt cigarettát foglaltak le - áll a NAV közleményében.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)