Pesti Srácok

Ítélőtábla: Karácsony Gergely lesz Zugló polgármestere

Ítélőtábla: Karácsony Gergely lesz Zugló polgármestere

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Választási Bizottság határozatait, amelyek szerint nem kell megismételni a polgármester-választást a főváros XIV. kerületében. Így jogerőre emelkedett az október 12-ei választás eredménye, amely szerint Karácsony Gergely (Együtt-PM) lett a polgármester.

A XIV. kerületi helyi választási bizottság Szatmáry-Jähl Angela, a Fidesz-KDNP választókerületi jelöltjének kifogása elbírálása nyomán október 17-én semmisítette meg a 3. számú választókerület választási eredményét, és megismételni rendelte az egyéni választókerület területén a polgármesteri és egyéni képviselői választást. A helyi választási bizottság egy másik határozatában a megismételtetett választás időpontját is kitűzte. Arra hivatkoztak, hogy a választókerület két szavazókörében problémák voltak a szavazólapok kiadásával: volt ahol a képviselő-jelölti szavazólap helyett két polgármester-jelöltit kaptak a választók, az egyik szavazókörben pedig a megjelentek számánál tízzel több polgármesteri szavazólapot találtak az urnákban.

A határozat ellen az Együtt – A Korszakváltók Pártja nyújtott be fellebbezést, kérve a helyi bizottság határozatainak megváltoztatását. Ezzel párhuzamosan a helyi bizottság a korábbi két határozatát visszavonta, majd egy határozatban adott helyt a képviselőjelölt kifogásának, és rendelte el a szavazás megismétlését, a megismételt szavazást november 9-ére tűzve ki.

PestiSracok facebook image

A helyi bizottság ezen határozata ellen is fellebbezett az Együtt – A Korszakváltók Pártja, valamint a választókerületben győztes képviselő, és a Fővárosi Választási Bizottság október 22-én – több határozatban - megváltoztatta a helyi választási bizottság elsőfokú határozatát, és nem rendelt el új szavazást.

Az FVB arra hivatkozott, hogy a helyi választási bizottság nem jelölt meg bizonyítékokat, csak tényként rögzítette, hogy a szavazókörben a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján a megjelent választópolgárok száma és a leadott szavazatok száma között eltérés mutatkozik, és csak valószínűsítette, hogy ezáltal több szavazópolgár esetében is sérült a szavazáshoz való jog.

Az FVB megállapította, hogy a sorozatos jogsértésre vonatkozóan a kifogást tevő nem nyújtott be bizonyítékot, a szavazatszámláló bizottság a többletnek megfelelő számú szavazatot levonta, illetve rögzítette azt is, hogy a kifogást előterjesztő csak a helyi képviselő-választás vonatkozásában kérte az eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését, míg a polgármester-választással kapcsolatosan ilyen kérelmet nem terjesztett elő, így a kérelemhez kötöttség elve alapján a polgármester-választás eredményének megsemmisítésére és új választás elrendelésére lehetőség sem volt.

Az FVB döntései ellen Szatmáry-Jähl Angela nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, de az ítélőtábla kedden úgy döntött, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az ítélőtábla hangsúlyozta: a választási eredményt nem teszi jogsértővé az érvénytelen szavazatok magas száma, a jelöltekre leadott szavazatok közötti kis különbség és a szavazóknál kevesebb leadott szavazat sem. Az ítélőtábla szerint a kérelmező a kifogásában megjelölt további jogszabálysértéseket is alaptalanul állította, hiszen arra vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott.

Az ítélőtábla döntésével így jogerőre emelkedett a XIV. kerületi választás eredménye is, és Karácsony Gergely, az Együtt-PM jelöltje lett a polgármester.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.