Pesti Srácok

Lázár: sokszor elárulták már a magyar nemzetet

Lázár: sokszor elárulták már a magyar nemzetet

A magyarokkal szemben adóssága van a világnak. Az öntudatára ébredt magyarság azonban nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet - fogalmazott Lázár János az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján csütörtökön megjelent írásában. Boross Péter volt miniszterelnök emléktáblát avatott, az államfő pedig a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában koszorúzott csütörtök reggel.

Megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékhelyét csütörtök reggel Áder János államfő a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.

"A Kelet rabságát a Nyugat gyámsága váltotta fel"

PestiSracok facebook image

Ezt az országot, ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban, de a valódi segítség szinte sosem érkezett meg - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Példaként többek között Nagy Imre 1956. november 4-i rádióbeszédét említve, amikor a miniszterelnök hiába közölte az ország és a világ közvéleményével, hogy Magyarország immár élethalál küzdelmet folytat a szabadságáért, csak a magyar felkelők hallották meg őt, a világ süket és tétlen maradt. Ha október 23-a a magyarok dicsősége, akkor november 4-e a világ, Amerika és Nyugat-Európa szégyene - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: akit sokszor árulnak el, az először dacos lesz, szélsőséges, utána pedig kishitű. Ha pedig mindkét tévedését belátta már, akkor bizalmatlanná, óvatossá válik. Lázár Jánosrámutatott, a magyarok ezért bizalmatlanok a nagy szavakkal szemben, már csak a szemüknek hisznek, nem a fülüknek. Erre inti őket az elszabotált rendszerváltás két évtizede is, amelyet 2010-et követően talán örökre lezártak. "A rendszerváltás csődje éppen az, hogy a Kelet rabságát a Nyugat gyámsága váltotta fel" - írta Lázár János, aki ennek okát abban látja, hogy az országnak fájóan sokszor voltak olyan vezetői az elmúlt húsz évben, akik nem a magyar érdekeket képviselték külföldön, hanem a külföldi érdekeket Magyarországon. Lázár János szerint nem attól Európa-párti egy magyar, hogy "bólogatójánosként" helyesel mindenre, amit Brüsszel mond. És nem attól hű szövetségese Budapest Washingtonnak, ha visszakérdezni, súlyos vádak esetén bizonyítékot követelni, vitatkozni sem mer. "Barátok és szövetségesek között nem a csendőrpertu járja, hanem az egyenlő felek őszinte párbeszéde" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség vezetője. A magyarság megtanulta, csak magára számíthat - emelte ki. "A huszadik század e nagy tanulsága nem gyengévé, hanem erősebbé tesz minket". Hozzátette, a világ meg fogja érteni és lassan el fogja fogadni az új helyzetet, hogy egy évtizedekig álomba merült magyar nemzet végre felébredt. Öntudatára ébredt és nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet. "Csak azt kérjük, ami megillet minket, nem többet, de nem is kevesebbet" - írta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

áder mti

Boross Péter emléktáblát avatott

Emléktáblát avatott Boross Péter volt kormányfő a fővárosban. „Mi nemcsak a szabadság népe, de a motorja voltunk 1956-ban. Büszkék lehetünk arra, hogy a Nyugatnak is nagy támogatást nyújtottunk” – hangsúlyozta a volt kormányfő a Tétényi úti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház emléktábla-avatásának ünnepségén. Emlékeztetett rá: akkor Európa több országában is közel került a kommunista párt a kormányzati pozícióhoz. Szabadságharcunk viszont azt üzente: nem olyan szép az a rendszer, mint amilyennek egyesek beállítják.

Erdélyben is megemlékeztek 1956-ról

Erdély-szerte megemlékeznek csütörtökön a magyar pártok, közösségek és önkormányzatok az 1956-os forradalom kitöréséről; mivel Romániában október 23-a nem munkaszüneti nap, a rendezvények többségét délutánra vagy estére időzítették. Csíkszeredán a város önkormányzata, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és Magyarország helyi főkonzulátusa szervezett délben megemlékezést a Kalász-lakótelepi temető bejáratánál felállított 1956-os kopjafánál. Délután az 1956-os téren, a Gloria Victis emlékműnél rendeztek ünnepi megemlékezést, amelyen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, és államfőjelöltje, illetve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is részt vett. Székelyudvarhelyen a városháza szervezett megemlékezést és emlékműsort az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére, majd este fáklyás felvonulás indul a művelődési háztól az Üldözöttek és áldozatok emlékművéhez, ahol koszorúzásra kerül sor. Kolozsváron kora délután rendeztek megemlékezést a sétatéri ’56-os emlékműnél, ahol a Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Horváth Anna, a város alpolgármestere mondott beszédet. Az 1956-os forradalmat egyébként a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéletek el mintegy 14 ezer év börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint 1000 magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről.

Rendhagyó történelemóra

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepéhez közeledve a Terror Háza Múzeum ismét megrendezi rendhagyó történelemórákból álló sorozatát Nincsenek kis népek címmel. Az órákat videobejátszások, hangfelvételek és archív képek színesítik. Segíti a kommunikációt, hogy az intézmény igyekezett fiatal előadókat felkérni az előadások megtartására. A sorozat sikerét jelzi, hogy a múzeum tájékoztatása szerint az októberi programokon ezerötszáz diák vesz részt. A diákok, érdeklődők kérdezhetnek az előadóktól, számos csoport pedig végiglátogathatja a múzeum tárlatait is. A nap végén a Schmidt Mária és Tallai Gábor forgatókönyve alapján, Török Ferenc rendezésében készült Játsszunk nyugodtan! című dokumentumfilmet tekinthetik meg az érdeklődők, amely Puskás „Öcsi” Ferenc életén keresztül mutatja be az 1956-os szabadságharcot. A filmet előzetes regisztráció után október 27-ig ugyancsak bárki megtekintheti.

Forrás: MTI/Mno.hu

Címlapfotó: Mohai Balázs/MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.