Pesti Srácok

Nem kell megismételni a polgármester-választást a XV. kerületben

Nem kell megismételni a polgármester-választást a XV. kerületben

Nem kell megismételni a polgármester-választást a főváros XV. kerületében, a Fővárosi Ítélőtábla ugyanis helyben hagyta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, amely szerint Hajdu László megválasztott polgármester nem tévesztette meg a választókat a kampányban. Az október 12-i polgármester-választás eredménye így jogerőre emelkedett.

A helyi választási bizottság október 16-án adott helyt Pintér Gábor, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje és a Fidesz kifogásának, megállapítva, hogy a Demokratikus Koalíció megtévesztette a választókat azzal, hogy jelöltjét, Hajdu Lászlót a baloldali pártok közös jelöltjeként tüntette fel több internetes oldalon, miközben csak a DK indította. A helyi választási bizottság úgy döntött, meg kell ismételni a XV. kerületi polgármester-választást és két egyéni képviselői választást is.

A határozat ellen a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt is fellebbezett. Ezeknek a Fővárosi Választási Bizottság október 20-án helyt adott, miután a benyújtott bizonyíték egy részét elkésettnek találta, másokról pedig azt állapította meg, hogy nem követtek el velük jogsértést, tehát nem vezették félre a választókat. Az FVB két külön határozatot hozott az ügyben, az egyikben a DK, a másikban az MLP fellebbezését bírálta el.

PestiSracok facebook image

Az FVB határozatai ellen a Fidesz és Pintér Gábor nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet. Az ítélőtábla vasárnap hozott, de az internetes oldalára csak hétfő délelőtt feltöltött végzése szerint a felülvizsgálati kérelmek alaptalanok voltak.

Az ítélőtábla szerint az FVB helyesen, a kifogásokban megjelölt szövegeket és választási szlogeneket egyenként és összességükben értékelve, mérlegelve jutott arra a következtetésre, hogy azok sem önmagukban, sem megjelenésük egészében nem alkalmasak a választók megtévesztésére, elbizonytalanítására, ezért a választási alapelvek sérelmét nem találta bizonyítottnak.

Az ítélőtábla végzésében kitért arra: a Magyar Liberális Párt fellebbezéséből kitűnően a Demokratikus Koalíció, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Rászorulókat Támogatók Egyesülete együttműködési megállapodást kötöttek, attól függetlenül, hogy Hajdu László hivatalosan csak a DK jelöltje volt, az együttműködő szervezetek is saját jelöltjüknek tartották és választóikat az ő támogatására buzdították.

Az ítélőtábla szerint egyik benyújtott bizonyíték sem tartalmaz Hajdu László részéről olyan állítást, hogy ő az egyetlen jelölt a baloldalon, és őt minden baloldali párt jelölte, továbbá a tábla szerint a jelölt nem titkolta el, hogy ténylegesen csak Gyurcsány Ferenc pártja jelölte, az érdeklődőknek valós tájékoztatást adtak a polgármestert jelölő és támogató szervezetek vonatkozásában.

A Fővárosi Ítélőtábla ezek alapján helybenhagyta a Fővárosi Választási Bizottság érintett határozatait.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.