Pesti Srácok

Német megszállási emlékmű: bíróság elé álltak Mécs Imréék

Német megszállási emlékmű: bíróság elé álltak Mécs Imréék

Megkezdődött a budapesti Szabadság téri, a német megszállás áldozatai emlékművének felállítása ellen tiltakozókkal szemben indított eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) csütörtökön. Az eljárást a rendőrség jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indította még tavasszal 15 ember ellen, akik többszöri felszólításra sem voltak hajlandóak elhagyni az építési területet.

Az érintettek nem ismerték el bűnösségüket és kifogást nyújtottak be a fejenként 50 - egy esetben 60 - ezer forintos bírságot kiszabó rendőrségi határozattal szemben, így került az ügy bíróság elé. Az eljárás a 15 személy meghallgatásával kezdődött csütörtökön és várhatóan kedden folytatódik. Elképzelhető, hogy az ügyben aznap már döntés is születhet.

Civilek január első napjaitól a helyszínen tiltakoztak a tervezett német megszállási emlékmű ellen, mert szerintük annak az az üzenete, hogy a magyar hatóságok nem, csak a megszálló németek vettek részt a deportálásokban. Az eljárásnak azonban nem tárgya e kérdés megítélése; a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a demonstrálók április 29-én délután szabálysértést követtek-e el, amikor nem engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, annak, hogy az emlékmű építési területét hagyják el.

PestiSracok facebook image

A civilek a tárgyaláson egyebek mellett azzal védekeztek, hogy nem voltak jól hallhatóak és érthetőek az V. kerületi jegyző szavai, aki a rendőri intézkedés előtt a téren felolvasta a birtokvédelmi határozatot. Azt mondták, nem tudták eldönteni, hogy valóban a jegyző olvassa fel a határozatot, mert többszöri kérésükre sem volt hajlandó igazolni magát.

Arra is hivatkoztak, hogy a téren a véleménynyilvánítási jogukkal éltek és szerintük ebben a rendőrség jogszerűtlenül akadályozta meg őket. A meghallgatások során volt, aki azt mondta, hogy a többszöri felszólítás után végül önként hagyta el a területet, míg mások azt közölték, ők erre nem voltak hajlandóak, ezért a rendőrök vitték ki őket.

A csütörtöki bírósági tárgyalás elején a bíró azt kérte a hallgatóságtól, hogy aki nem tud leülni - az újságírók kivételével -, hagyja el a termet. Az eljárás alá vont személyek, valamint a hallgatóság ezen felháborodott és arra hívták fel a figyelmet, hogy a tárgyalást nyilvánosnak hirdették, ezért onnan nem lehet senkit kirekeszteni. A bíró jelezte, hogy az épületben nincs nagyobb tárgyalóterem, majd miután a felhívásának ez után sem tettek eleget, a biztonsági szolgálat segítségét kérte. Végül az ugyancsak eljárás alá vont Mécs Imre korábbi országgyűlési képviselő kérésére a hallgatóság mégis maradhatott úgy, hogy újabb székeket hozattak a terembe.

Forrás: MTI/atv.hu

Fotó: K2 Press

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.