Pesti Srácok

Október 23: megemlékezések országszerte

Október 23: megemlékezések országszerte

A nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával folytatódik ma az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett programsorozat. Ezután táncház és parlamenti nyílt nap várja az érdeklődőket, továbbá egész nap ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum. Emellett kiállítások, filmek, koncert és fényfestés színesíti az ünnepi programokat. Vidéken is számos településen tartanak megemlékezéseket az 1956-os forradalom 58. évfordulóján.

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) idén háromnapos programsorozatot szervezett az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából. Az emléknap programjaihoz kapcsolódóan több helyen forgalomkorlátozásokra, megállási tilalmakra kell számítani. A programokról és a forgalmi változásokról bővebb információk találhatók az oktober23.kormany.hu/ oldalon.

A központi megemlékezések kedd délelőtt a Műegyetem rakparti 1956-os emlékműnél kezdődtek, ahol beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, volt miniszterelnök. A viharos szél veszélye miatt elmaradt a szerda délelőttre a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál tervezett megemlékezés, amelyen Áder János államfő fővárosi és határon túli diákokkal helyezett volna el virágokat a mártírok sírjainál. A központi rendezvények szerda délután a Műegyetemen folytatódtak. Ott Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora mondott beszédet. Megkoszorúzták az egyetem hősi halottjainak emléktábláját, majd fáklyás menet indult a Bem József térre. Áder János ma reggel 8 órakor a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál elhelyezte az emlékezés virágait Nagy Imre sírjánál. A központi megemlékezések 9 órakor a Parlament előtt Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával folytatódnak. Az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A ceremóniát a Magyar Honvédség díszzászlóalja végzi, közreműködik a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység.

PestiSracok facebook image

A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter részt vesz a hódmezővásárhelyi képviselő-testület alakuló ülésén, majd ünnepi beszédet mond. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János parlamenti államtitkár Budapesten, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartandó megemlékezésen vesz részt. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Karcagon mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A központi ünnepségek mellett országszerte tartanak helyi megemlékezéseket, többek között Debrecenben, Nagykanizsán, Győrben, Veszprémben, Nagykanizsán, Szegeden, Kaposváron, Nyíregyházán és Székesfehérváron. Az elmúlt napokban több párt is megemlékezett az 1956-os forradalomról, de többen a mai emléknapon is tartanak rendezvényt a fővárosban. Az Együtt-PM szövetség fél 12-kor a II. kerületi Bem József téren tart megemlékezést, amelyen ünnepi beszédet mond Juhász Péter, a szövetség társelnöke, Pataki Márton, az Együtt Országos Politikai Tanácsának alelnöke és Barabás Richárd önkormányzati képviselő. Az LMP délben kezdődő rendezvényén, a II. kerületi Mansfeld parkban Schiffer András, a párt társelnöke és Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője mond beszédet. A Magyar Liberális Párt délután egy órakor a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál tart megemlékezést, amelyen beszédet mond Pomogáts Béla irodalomtörténész, 56-os elítélt. A Jobbik délután 4 órakor a Corvin közben tartja megemlékezését, amelyen Murányi Levente 56-os szabadságharcos, az 56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója és Volner János, a párt alelnöke mond beszédet. Onnan fáklyás felvonulás indul a Magyar Rádió korábbi, Bródy Sándor utcai székházához, ahol felszólal Farkas Gergely, a párt ifjúsági tagozatának elnöke.

Forrás: MTI

Fotó: hirbarat.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.