Pesti Srácok

A végleges jogi eredmény előtt nem alakulhatnak meg a képviselő-testületek

A végleges jogi eredmény előtt nem alakulhatnak meg a képviselő-testületek

A végleges jogi eredmények megállapítása előtt nem tudnak megalakulni az önkormányzatok képviselő-testületei - bár erre az önkormányzati törvény 15 napot ad -, mert a jogorvoslati idő túlhúzódik rajta - erről a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pálffy Ilona újságírók előtt ismertette a vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választások nem jogerős eredményeit, valamint a jogorvoslati utakat. Elmondta, ha mindenki kihasználja a jogorvoslatokra rendelkezésre álló határidőket, akkor a végleges jogi eredmény november 10. körül várható. Hozzátette: természetesen azokon a településeken, ahol nem indítanak jogorvoslati eljárást, hamarabb meglesznek a végleges eredmények, és megalakulhatnak a képviselő-testületek. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvényben az áll, hogy a képviselő-testület és a megyei közgyűlés az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

Az NVI elnökétől erre utalva azt kérdezték, melyik törvény az erősebb, tehát mi a helyzet akkor, ha a jogorvoslati eljárás 15 napon túlra húzódik, akkor hogyan tudnak megalakulni a képviselő-testületek. Pálffy Ilona erre azt mondta, nem tudja eldönteni, melyik törvény az erősebb, de szerinte nem tud megalakulni egy települési önkormányzat, amíg nincs meg a jogerős végeredmény.

PestiSracok facebook image

Az NVI elnökének tájékoztatása szerint eddig két polgármester-választás eredményét támadták meg jogorvoslattal: a Pest megyei Diósdon és a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvaron. Hozzátette: utóbbinál az egyéni listás és a nemzetiségi választással szemben is jogorvoslattal éltek. Az NVI elnöke a választási eredmények érdekességeiről szólva elmondta: a települések 77 százalékában (2448 településen) független polgármestert választottak.

A részvételi arányokról szólva kiemelte: az önkormányzati választáson 44,29 százalék volt a részvétel. A Győr-Moson-Sopron megyei Gyalóka nevű településen a 62 választópolgárból 61 volt szavazni, Tornabarakony 60 választásra jogosultjából 59 szavazott, Bödeházán 41-ből 40. Kiemelkedő még Kisasszonyfa, ahol a 221 választópolgárból 197-en választottak, és Tiszabura, ahol 920-ból 841-en szavaztak vasárnap.

Az NVI elnöke elmondta: a nemzetiségiek megjelenési aránya a települési nemzetiségi önkormányzati választáson 65,14 százalék volt. A legaktívabbak a ruszinok voltak: a választásra jogosultak 78,05 százaléka, legkevésbé aktívak pedig az ukránok, ott csak 50,38 százalékos volt a részvétel.

mti / MTI Fotó: Komka Péter

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.