Pesti Srácok

A végleges jogi eredmény előtt nem alakulhatnak meg a képviselő-testületek

A végleges jogi eredmény előtt nem alakulhatnak meg a képviselő-testületek

A végleges jogi eredmények megállapítása előtt nem tudnak megalakulni az önkormányzatok képviselő-testületei - bár erre az önkormányzati törvény 15 napot ad -, mert a jogorvoslati idő túlhúzódik rajta - erről a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pálffy Ilona újságírók előtt ismertette a vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választások nem jogerős eredményeit, valamint a jogorvoslati utakat. Elmondta, ha mindenki kihasználja a jogorvoslatokra rendelkezésre álló határidőket, akkor a végleges jogi eredmény november 10. körül várható. Hozzátette: természetesen azokon a településeken, ahol nem indítanak jogorvoslati eljárást, hamarabb meglesznek a végleges eredmények, és megalakulhatnak a képviselő-testületek. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvényben az áll, hogy a képviselő-testület és a megyei közgyűlés az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

Az NVI elnökétől erre utalva azt kérdezték, melyik törvény az erősebb, tehát mi a helyzet akkor, ha a jogorvoslati eljárás 15 napon túlra húzódik, akkor hogyan tudnak megalakulni a képviselő-testületek. Pálffy Ilona erre azt mondta, nem tudja eldönteni, melyik törvény az erősebb, de szerinte nem tud megalakulni egy települési önkormányzat, amíg nincs meg a jogerős végeredmény.

PestiSracok facebook image

Az NVI elnökének tájékoztatása szerint eddig két polgármester-választás eredményét támadták meg jogorvoslattal: a Pest megyei Diósdon és a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvaron. Hozzátette: utóbbinál az egyéni listás és a nemzetiségi választással szemben is jogorvoslattal éltek. Az NVI elnöke a választási eredmények érdekességeiről szólva elmondta: a települések 77 százalékában (2448 településen) független polgármestert választottak.

A részvételi arányokról szólva kiemelte: az önkormányzati választáson 44,29 százalék volt a részvétel. A Győr-Moson-Sopron megyei Gyalóka nevű településen a 62 választópolgárból 61 volt szavazni, Tornabarakony 60 választásra jogosultjából 59 szavazott, Bödeházán 41-ből 40. Kiemelkedő még Kisasszonyfa, ahol a 221 választópolgárból 197-en választottak, és Tiszabura, ahol 920-ból 841-en szavaztak vasárnap.

Az NVI elnöke elmondta: a nemzetiségiek megjelenési aránya a települési nemzetiségi önkormányzati választáson 65,14 százalék volt. A legaktívabbak a ruszinok voltak: a választásra jogosultak 78,05 százaléka, legkevésbé aktívak pedig az ukránok, ott csak 50,38 százalékos volt a részvétel.

mti / MTI Fotó: Komka Péter

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.