Pesti Srácok

Az Európai Bizottság célkeresztjében az Audi állami támogatása

Az Európai Bizottság célkeresztjében az Audi állami támogatása

Elismerte a nemzetgazdasági tárca, hogy a korábban közölt 11,2 milliárd helyett valójában 40 milliárd forinttal támogatja az állam az Audi győri gyárberuházását. A valós összeg az Európai Bizottság nyilvános vizsgálati dokumentumában szerepel, az eljárást versenypolitikai okokból folytatják - írja a Magyar Nemzet.

Július elején jelentette be az Európai Bizottság, részletes vizsgálatot kezdeményezett azért, hogy megvizsgálja, a szabályoknak megfelelő-e a magyar állami támogatás, amelyet az Audi kap győri gyárának bővítéséhez. A bizottság információi szerint a beruházás teljes költsége 1,2 milliárd euró, ebből 133,3 millió eurót (mintegy 40 milliárd forint) a magyar állam finanszíroz. A vizsgálatot a bizottság az Audi tulajdonosának, a Volkswagen-csoportnak a nagy piaci részesedésével és a beruházás méretével indokolta.

Az uniós testület elsősorban arra kíváncsi, milyen hatással lesz a beruházás a régiós fejlődésre, illetve hogy feltétlenül szükséges-e az állami támogatás a fejlesztés megvalósulásához.

Az Európai Bizottság a Magyar Nemzet kérdésére közölte, a vizsgálat még tart, így annak kimeneteléről előzetesen nem áll módjukban tájékoztatást adni. A testület honlapján elérhető vizsgálati dokumentum megerősíti, hogy a magyar kormánytámogatás összege 133,3 millió euró, mintegy 40 milliárd forint. Ugyanakkor a kormánydöntést követően a hivatalos bejelentés ennek a negyedéről szólt. „Az Audi 11,2 milliárd forint állami támogatást kap győri gyárának bővítéséhez – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter” – tette közzé az MTI 2011. április 6-án. A napilap kérdéssel fordult a nemzetgazdasági tárcához, valójában melyik összeg felel meg a valóságnak. A kommunikációs osztály válasza szerint „a bizottság kommunikációjának megfelelően, a magyar kormány összességében 44,96 milliárd forint (150,03 millió euró) támogatást ítélt meg, ami jelenértéken 39,952 milliárd forintnak (133,3 millió eurónak) felel meg”.

Az uniós eljárásról korábban azt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem egyedül a győri Audi-gyárnak szánt állami támogatást vizsgálják. Németországban például csak 17 millió eurót engedélyezett Brüsszel abból a 45 millió euróból, amelyet a német kormány szeretett volna adni a BMW lipcsei gyárának. A tárca szerint az eljárás megindításának az az oka, hogy a cégnek (VW-csoport) nagy a piaci részesedése Európában, és a vonatkozó szabályok szerint ezekben az esetekben – versenypolitikai okokból – a bizottság részletesebb vizsgálatot folytat le, és köteles eljárást indítani. Ennek keretében a bizottság határozatot fogad el, amelyben ismerteti az ügy részleteit, és leírja kételyeit a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az eljárásindító határozatra mind a tagállam, mind harmadik felek (például a kedvezményezett, más tagállamok, versenytársak) reagálhatnak – írta a tárca. Az NGM szerint az eljárás megindítása után végleges határozat legkorábban hat hónapon belül várható, de ennél sokkal hosszabb eljárás is elképzelhető.

Az Audi – a gyár közlése szerint – mintegy 900 millió eurós (252 milliárd forint) beruházásban bővítette győri kapacitásait, és ezzel közvetlenül 1800 munkahelyet hozott létre. A beruházás során a korábban motorgyártásra, valamint autók összeszerelésére képes telephely karosszéria-présüzemmel is kiegészült, így teljessé vált a technológiai arzenál. A járműgyár 2013. nyári indítása óta folyamatosan termel, négyféle modellt gyártanak, szeptemberben átlépték a százezres darabszámot, és munkába állt a tizenegyezredik dolgozójuk. Az Audi Hungaria Motor Kft. a német Audi AG 100 százalékos magyarországi leányvállalata, a világ legnagyobb motorgyárának számít. Az 1993-as megalapítás óta mintegy 6,75 milliárd eurót ruházott be Magyarországon a társaság.

A kormány egyébként különösen fontosnak tartja a hazai járműipart. Magyarországon a legnagyobb járműgyártó vállalatok és beszállítóik többsége jelen van, s a kabinet célja, hogy 2018-ig húsz autóipari innovációs központ legyen az országban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon 726 vállalat működik, amelyek közvetlenül 120 ezer munkalehetőséget nyújtanak, és az autóipar adta a 2013-as bruttó hazai termék (GDP) tíz, az export 18 százalékát. Ezzel Magyarország mostanra az európai gépjárműgyártás egyik központjává vált. A piaci kilátások kedvezők, világszinten nő az autók iránti kereslet, és segíthet a folyamatban levő uniós szabad kereskedelmi tárgyalások sikeres lezárása is. Varga Mihály szerint a korszerű szakképzés nélkülözhetetlen, ezért olyat akarnak, amely alkalmazkodik a vállalatok igényeihez. Ismeretes, a kormány a duális képzési rendszer kiterjesztése mellett döntött, már hétezer vállalathoz mehetnek gyakorlati képzésre a tanulók.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.