Gazsó Ferenc: a rendszerváltás úttévesztések sorozata volt

A rendszerváltás és az azt követő időszak úttévesztések, tévedések sorozata volt a politikában egymást váltó csoportok alkalmatlansága miatt - mondta Gazsó Ferenc társadalomkutató csütörtök este Budapesten azon a rendezvényen, amelyen a Bihari Mihály volt MSZP-s politikussal, alkotmánybírósági elnökkel, Kósa Ferenc filmrendezővel, volt szocialista politikussal és Pozsgay Imre volt MSZMP-s, illetve MSZP-s politikussal készült interjúkötetet mutatták be.

Gazsó Ferenc szerint a "Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014" című kötet olyan exkluzív, megvilágító erejű információkat közöl, amelyek nélkül nem lehet megérteni a közelmúltat. Nyomós érdekek fűződhettek ahhoz, hogy ezek az információk ne kerüljenek napvilágra - jegyezte meg.

A könyvben érintett témák közül felidézte az MSZMP-ben az 1980-as évek végén létrejött reformköröket, amelyek összekapcsolták a baloldaliságot az ország érdekének képviseletével, de nem tudtak párttá szerveződni. Ebben szerinte szerepet játszhatott egy katasztrofális tévedés: ugyanis azok az erők, amelyek az állampártot felszámolták, rövid idő múlva betagozódtak az utódpártba, a nómenklatúrával, az állampárt elitjével léptek szövetségre.

A könyvben nincs egyértelmű válasz arra, hogy ez miért történt így, de a reformkörök azzal, hogy beléptek az utódpártba, magukra húzták a szemfedelet, és Pozsgay karrierje is ezzel ért véget. Törekvéseik bukása máig fájó hiányt okozott - mondta a társadalomtudós.

A szociológus felidézte, hogy mikor Pozsgay Imre a rendszerváltás idején a Nemzeti Kerekasztalban a spontán privatizáció felülvizsgálatát szorgalmazta, a szabad demokrata Pető Iván úgy reagált: "csak nem a diktatúra tulajdonát akarod védeni?"

Gazsó Ferenc beszélt arról is, hogy 1994-ben, az utódpárt hatalomra kerülésekor újabb fordulat zajlott le: Horn Gyula koalíciós csapdahelyzetbe került, ugyanis az MSZP neoliberális szárnya azt közölte vele, hogy pártjának 54 százalékos választási eredménye ellenére sem lesz parlamenti többsége, ha nem lép feltétel nélkül koalícióra a szabad demokratákkal.

Ezek után a szocialista párt dolga az volt, hogy biztosítsa az SZDSZ politikájának folytatásához szükséges társadalmi támogatást, miközben a kormányzati politikát az SZDSZ határozta meg - tette hozzá Gazsó Ferenc.

A szociológus szerint Magyarországnak a rendszerváltással nem sikerült felzárkóznia, újabb zsákutcába, adósságcsapdába került, hatalmas a szegénység, a társadalmi integrációból kiszorult a lakosság csaknem egyharmada.

Elmondta: Antall József új elittel szerette volna fejlődési pályára álltani az országot, de nem volt új elit, felkészült emberek, a rendszerváltás tévedéseinek sorozata a politikában egymást váltó csoportok alkalmatlanságának a következménye. A kiút pedig olyan irányítás lenne, amely képes az ország érdekeit képviselni, úgy integrálni a globalizációba, hogy annak előnyeit élvezhessék az emberek. Ennek a változásnak a feltételei talán most fennállnak - jegyezte meg Gazsó Ferenc.

Kósa Ferenc a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a könyv alapjául szolgáló beszélgetés minden résztvevője őszinte volt, ez manapság hiányzik a politikából.

Felidézte, hogy amikor a rendszerváltás időszakában Németh Miklós miniszterelnökkel arról beszélt: vállalhatatlan az utódpártiság, erkölcsi ellehetetlenüléshez vezet, a kormányfő azt válaszolta: másként nem garantálható a vértelen átalakulás, ami pedig a legfontosabb. Aztán kiderült, hogy Pozsgay Imre, Nyers Rezső és Horn Gyula sem akarja az új párt megalakulását, mert akkor az ország szerintük is kormányozhatatlanná válhat.

Muszáj volt vállalni a jogfolytonosságot, hogy a Németh-kormány a helyén maradhasson, és ez nehezen elviselhető kompromisszum volt - tette hozzá Kósa Ferenc.

Későbbi politikai pályájáról a filmrendező elmondta: 1990-ben megfogadta, hogy csak addig lesz a parlamentben, amíg a filmtörvény meg nem születik, de az első kulturális bizottsági ülésen Kulin Ferenc MDF-es politikus azt mondta, hogy a médiatörvény mégiscsak fontosabb. "Ezt kénytelen voltam elfogadni" - jegyezte meg Kósa Ferenc, majd hozzátette: hat évbe telt, mire a médiatörvény elkészült, a filmtörvény pedig több mint másfél évtized múlva. (Kósa Ferenc 1990 és 2006 között volt az MSZP országgyűlési képviselője.)

A volt szocialista politikus elmondta: a filmtörvénnyel próbált példát mutatni arra, hogy meg lehet valósítani a szakmai és politikai egyetértést, összefogást. A törvényt 100 százalékos támogatással fogadta el a parlament.

"Hozzáértő emberekkel kell törvényt csinálni. Minőség nélkül nincs demokrácia. (...) A demokráciát minden ponton el lehet veszíteni, minden pontja archimédeszi pont. Mindenütt tisztességgel, szakszerűen, normális emberi mértékkel kell eljárni" - hangsúlyozta.

Hozzátette: 2010-ben az új kormánytöbbség erői megszüntették a korábban általuk is megszavazott törvényt, és kormánybiztost neveztek ki, aki egy személyben dönt.

"Idejön egy kaliforniai úriember, és elkezdi a mi pénzünket osztogatni. Én ebbe nem fogok belenyugodni, mert itt élek, és a magyar filmhez van közöm, ez az én hazám" - mondta felindultan a filmrendező. Szerinte egyetlen ízlésközpont teljhatalmára utoljára a Rákosi-korszakban volt példa.

Pozsgay Imre levélben köszöntötte a rendezvényt, a 81 éves politikus egy otthoni baleset miatt kórházba került.

A több mint 300 oldalas könyv az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg, a három volt politikus beszélgetőtársa a kiadó vezetője, Kovács Lajos Péter.

A könyv bemutatóján ott volt többek között Szili Katalin volt szocialista házelnök és egykori párttársa, Suchman Tamás, a Horn-kormány minisztere, Törőcsik Mari, a nemzet színésze és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia volt elnöke.

MTI / MTI Fotó: Máthé Zoltán