Pesti Srácok

Helyettes államtitkár: Magyarország nincs biztonságban Oroszország agresszív külpolitikája miatt

Helyettes államtitkár: Magyarország nincs biztonságban Oroszország agresszív külpolitikája miatt

"Nem vagyunk biztonságban”: stratégiai veszélynek nevezte az „agresszív orosz politikát” a védelmi politikáért felelős helyettes államtitkár.

Moszkva fenyegető fellépése és az iszlám radikalizmus terjedése miatt Magyarországnak újra kell gondolnia biztonsági stratégiáját – mondta Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára egy biztonságpolitikai konferencián, csütörtökön. „Keleten Oroszország egyre agresszívebben érvényesíti akaratát, ami ma elsősorban Ukrajnát sújtja. Délen pedig az ISIS létrejöttével brutális terrorista szervezkedés született, amely állami funkciókra tör, ráadásul katonailag igen hatékonyan működik” – mondta az államtitkár.

Siklósi szerint „Oroszország nem csak a posztszovjet térség országaira nézve jelent potenciális fenyegetést. Aggodalomra ad okot a NATO keleti határain lévő néhány szövetségesünk, különösen Litvánia, Lettország és Észtország, de talán még Lengyelország esetleges fenyegetettsége is.” Hozzátette: a potenciális orosz fenyegetés nem korlátozódik a NATO keleti határaira. „Az elmúlt hetek provokációi után svéd és finn partnereink sem érezhetik magukat biztonságban úgy, ahogyan azt a Szovjetunió széthullását követően remélték.”

PestiSracok facebook image

A helyettes államtitkár beszédében elemezte Oroszország stratégiai helyzetét. Mint mondta, Oroszország valójában nem erősödik, hanem gyengül. Nukleáris arzenáljának megőrzése ellenére sem szuperhatalom, sőt, „a nyugattal folytatott konfliktus hatására várhatóan tovább fog gyengülni és mozgásterét az is jelentősen korlátozza, hogy beavatkozásai számláját állnia kell.” Siklósi szerint azonban az igazán komoly veszély Oroszország számára a palagáz forradalom, ami az állami bevételei alapját rendítheti meg, már középtávon is. A gyengülés azonban nem jelenti azt, hogy Moszkva kisebb veszélyt jelentene a jövőben. Épp ellenkezőleg: „a sarokba szorított medve a legveszélyesebb” – érzékeltette a jövőbeli kihívásokat a helyettes államtitkár.

A nyugati világ számára még ennél is nagyobb kihívást jelent az iszlám fundamentalizmus és radikalizmus terjedése, ami „beláthatatlan következményekkel járhat”. Siklósi emlékeztetett rá, hogy „az iszlám radikalizmus a nyugatot dekadensnek tartja, miközben önmaga morális felsőbbrendűségét hirdeti. Ki kell mondanunk, hogy az iszlám radikalizmus terjedése hosszabb távon egzisztenciális fenyegetést jelenthet, nem csak a Közel-Kelet államai számára, hanem a nyugat, és azon belül is elsősorban Európa számára is” – jelentette Siklósi, aki szerint a radikális iszlám elleni küzdelem – különösképen az Iszlám Állam elleni harc – napjainkra kulcsfontosságúvá vált.

Az Egyesült Államok és Oroszország konfliktusáról és az új hidegháború kihívásairól tartott kétnapos nemzetközi konferenciát az Antall József Tudásközpont szervezte. A rendezvényen felszólal többek között Jeffery D. Gordon, a Pentagon volt szóvivője, John O’Sullivan, Margaret Thatcher egykori beszédírója és a Moszkvai Stratégiai Intézet korábbi vezetője, Andrej Pjontkovszki is.

Forrás: atv.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.