Moszkvai ingatlanügy: tagadta bűnösségét az MNV volt jogi igazgatója
Tagadta bűnösségét Morvai Attila, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi és vagyonhasznosítási igazgatója az egykori moszkvai magyar kirendeltség 2008-as, ügyészség szerint áron aluli eladása miatt indult büntetőper ötödrendű vádlottja a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán.
Morvai Attila, aki jelenleg ügyvédi irodában dolgozik, az MNV előtt pedig a Fővárosi Főügyészség ügyésze, illetve szóvivője volt, részletes vallomást egyelőre nem kívánt tenni és kérdésekre sem válaszolt, mert - mind mondta - a vád bizonytalan, nem is tudja pontosan, hogy mi ellen kéne védekeznie.
A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, melynek lényege szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt, a cég azonban nem sokkal később csaknem ötszöröséért értékesítette ugyanazt az ingatlant. Az ügyészség szerint az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.
Az eddig meghallgatott öt vádlott - köztük Székely, Horváthné és Tátrai - tagadta bűnösségét és többek között arra hívta fel a figyelmet: az orosz kormánynak vevőkijelölési joga volt, a telek pedig nem is volt a magyar államé, csak a rajta lévő épület, így piaci árról nem lehet beszélni. Több vádlott is beszélt arról, hogy akkoriban a költségvetés helyzete miatt "minden fillér" számított és a külügyi ingatlanok racionalizálásával igyekeztek megszabadulni a külföldön lévő problémás állami épületektől. Ugyanakkor a vádlottak között eredménytelen szembesítések zajlottak le azzal kapcsolatban, hogy a nagykövetnek volt-e joga eladni az ingatlant, illetve, hogy a vagyonkezelő és a külügy munkatársai mikor, miről tájékozatták egymást.
Morvai Attila a szerdai tárgyaláson észrevételeket tett a váddal kapcsolatban, többek között arról beszélt, hogy miután bizonytalan a nagykövet terhére rótt hűtlen kezelés, és hogy egyáltalán kié volt az ingatlan vagyonkezelői joga, illetve hogy keletkezett-e és mekkora vagyoni hátrány, az ehhez kapcsolódó bűnpártolás még ma sem egyértelmű.
A volt jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy többek között azért is lépéskényszerben voltak, mert az ingatlannal összefüggésben a magyar külügy jelzései szerint súlyos problémák voltak: diplomáciai egyezményekbe ütköző, bújtatott adó- és járulékmenetes kereskedelmi tevékenység folyt a képviseleten. (Erről korábban Fekszi Márta is beszélt, még feljelentést is tett, de - mint mondta - abban az ügyben az ügyészség nem tett érdemi lépéseket.)
Morvai Attila szóvá tette azt is, hogy az iratok tanúsága szerint a vádlottak számos hivatalos, tisztázó feljegyzést intéztek egymáshoz az üggyel kapcsolatban, ez pedig ellentétben áll azzal az ügyészségi koncepcióval, hogy titokban, egy bűncselekmény leplezése érdekében működtek volna együtt.
Még a vádirat szerkesztőinek se kívánom, hogy ilyen kitalációk, fikciók alapján kerüljenek olyan helyzetbe, mint jelen ügy vádlottjai - mondta a vádat minősítve egykori kollégáinak Morvai Attila.
A moszkvai ingatlanügy januárban vádlottak meghallgatásával folytatódik a Budapest Környéki Törvényszéken.
MTI
