Tárki: harmadával csökkent a Fideszt támogatók köre
Novemberben csökkent a kormánypártok népszerűsége, ami minden bizonnyal a közelmúlt hazai és nemzetközi politikai konfliktusainak következménye lehet. Kisebb mértékben, de növekedtek az ellenzéki pártok táborai, viszont a legnagyobb mértékben a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora nőtt meg - közölte a Tárki szerdán az MTI-vel.
A november 13. és 23. között 1006 fős országos véletlen mintán személyes kérdezéssel végzett felmérés szerint a Fidesz-KDNP 12 százalékpontot vesztett népszerűségéből a teljes népesség körében, vagyis októberhez képest a támogatói kör harmadával csökkent, azaz novemberben 25 százalék. Tekintve e tábor méretét, ez szinte "földcsuszamlásszerű népszerűségvesztésre utal", de továbbra is egyértelmű a kormánypártok előnye - írta a Tárki.
A többi párt támogatottságának változását tekintve - olvasható a közleményben - óvatosan kell fogalmazni, mivel a bizonytalan, illetve az eltitkolt preferenciával rendelkezők aránya nőtt leginkább. Ez a kör a korábbi 34 százalékról 44 százalékra duzzadt, vagyis arra a szintre, ahol az idei önkormányzati választások előtt állt. Jelenleg még bizonytalan, hogy ezt a heterogén tábort mely politikai erő tudja majd megnyerni.
A közvélemény-kutatás szerint a Jobbik népszerűsége lényegében nem változott: az októberi 11 százalék után e hónapban 12 százalék.
A legjelentősebb baloldali erő, az MSZP támogatottsága változatlanul 11 százalék, és ezzel stabilizálta a baloldalon vezető szerepét. Nem változott a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsi körének mérete sem az előző hónaphoz képest (3 százalék). Sem az LMP, sem az Együtt-PM támogatottsága nem változott szignifikáns mértékben, előbbi 2-ről 3 százalékra, utóbbi 1-ről 2 százalékra módosult. A pártpreferenciájukat nem közlő válaszadók között különösen megnőtt azok aránya, akik eltitkolják pártszimpátiájukat; az október 13 százalékról 19 százalékra, de növekedett a bizonytalanok aránya is, 21 százalékról 24 százalékra.
A pártválasztók, azaz a határozott pártpreferenciával rendelkezők körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 10 százalékpontot csökkent, 55 százalékról 45 százalékra. Mind a Jobbik, mind pedig az MSZP 4 százalékpontot növekedett; előbbi 17 százalékról 21 százalékra, utóbbi pedig 16 százalékról 20 százalékra nőtt. A Jobbik esetében ez az erősödés egy hosszabb ideje tartó trend folytatását is jelenti egyben. Az LMP 3 százalékról 5 százalékra változott, a DK-t választóké viszont továbbra is 5 százalék, így mindkét párt a parlamenti küszöbön áll. Az Együtt-PM tábora 2-ről 3 százalékra módosult.
A Tárki közleményében megjegyzi: a regisztrált változások alapján kirajzolódó tendenciák csak a következő hónapok során erősíthetők meg.
mti
