Pesti Srácok

G. Fodor: a Gazprom lehet a kitiltási botrány kulcsa

G. Fodor: a Gazprom lehet a kitiltási botrány kulcsa

A Gazprom kelet-közép-európai gázellátási monopóliumának megtörésére vonatkozó esetleges amerikai tervvel hozta összefüggésbe a magyarországi kitiltási botrányt G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, aki a Napi Gazdaságban írt erről véleménycikket.

Egy három lépésből álló esetleges amerikai mesterterv középpontjában áll Magyarország, amely az orosz Gazprom kelet-közép-európai gázszállítási monopóliumának megtörésére vonatkozna – írta a Napi Gazdaságban a kitiltási botrányról megjelent véleménycikkében G. Fodor Gábor, a lapot tulajdonló Századvég stratégiai igazgatója.

A palagáz-forradalomnak köszönhetően az USA gázimportőrből exportőrré válik, de a többletet valahol el is kell adni, itt lép be a kelet-közép-európai piac, ahol jelenleg a Gazpromnak van monopolhelyzete – fejtegette G. Fodor. Szerinte, aki ezt a monopóliumot meg akarja törni vagy maga kíván ebbe a monopolpozícióba lépni, annak el kellene érnie, hogy a Gazprom ne, vagy csak nagyon drágán tudjon gázt szállítani a térségbe. A monopólium megtöréséhez az USA-nak három ponton kellene beavatkoznia – írta a Századvég stratégiai igazgatója.

PestiSracok facebook image

Elsőként befolyása alá kellene vonnia Ukrajnát, hogy a gáz tranzitdíjának manipulálásával ellehetetlenítse a térség Gazprom általi ellátását az ukrán vezetékeken keresztül. Másodszor meg kéne fúrnia a Déli Áramlat gázvezeték tervét, illetve meg kéne akadályozni, hogy a Mol a Gazpromnak adja el az INA-t – ezzel ugyanis nem lenne az esélye a relatíve olcsó cseppfolyós gázt fogadó adriai terminálok megépítésének.

A terv megvalósítása kemény feladat lehet, de G. Fodor szerint amerikai nézőpontból nézve mégis racionális stratégiai lépéseket tenni a cél elérése érdekében. Ha sikerülne a monopóliumváltás, akkor az sem számítana már, hogy az amerikai cseppfolyós gáz Európába szállításának költsége magasabb, mint a Gazprom-gázé "verseny hiányában ugyanis Amerika mondaná meg, hogy mennyi is legyen az a bizonyos gázár" – tette hozzá.

"Mindaz, ami most a szemünk előtt zajlik, akár úgy is értelmezhető, mint az elbizonytalanítás stratégiája. Elbizonytalanítani a térség rebellis szereplőjét, Magyarországot az orosz gáz irányába történő elköteleződéstől. S miért is ne élhetne Amerika ennek érdekében a politikai nyomásgyakorlás különféle eszközeivel? Aki ugyanis a célt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Ez a(z energia)forradalom első parancsa" – írta a véleménycikkben.

A magyar kitiltási üggyel kapcsolatban G. Fodor egy másik kitiltási ügyről is írt, amelyben Oroszország megtiltotta a beutazást kilenc amerikai kormányzati tisztviselőnek. Egyikük Mary Landrieu, a szenátus energia és természeti erőforrások bizottságának frissen kinevezett demokrata elnöke. A szenátor esetében a Századvég-igazgató szerint nyilvánvalóak az egymásnak feszülő gazdasági érdekek, az ellentétes energetikai érdekeltségek. "Felmerül a kérdés, hogy vajon nincsenek-e hasonló motívumok az elmúlt hetek hazai eseményei mögött is?" – tette fel a kérdést.

Forrás: hvg.hu

Fotó: hvg.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.