Megígérték az igazságügyi vezetők: eredményesebben lépnek fel a korrupció ellen
A korrupcióval szemben elért eddigi eredményeiket ismertették és a hivatali visszaélésekkel szembeni még hatékonyabb fellépésre tettek ígéretet csütörtökön állami és kormányzati igazságügyi szervezetek vezetői.
Polt Péter legfőbb ügyész a rendezvényt megnyitó beszédében emlékeztetett: 2011. november 18-án az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezésére közös nyilatkozatot írtak alá az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az akkori Legfelsőbb Bíróság és az ÁSZ vezetői a korrupcióellenes harc hatékonyságának fokozása, eszköztárának bővítése, az intézmények korrupcióval szembeni ellenállóképességének összehangolt növelése érdekében. A nyilatkozathoz később csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, valamint a belügyminiszter is. Ismertette azt is, az aláírók minden év végén találkozón számolnak be az elért eredményekről.
Azt mondta, az ügyészség elkötelezett küzdelmet folytat a korrupciós bűncselekmények ellen, ezt mutatja, hogy míg 2013-ban 1215 terhelttel szemben indult korrupciós eljárás, addig idén ez a szám már meghaladta a háromezret. Tájékoztatása alapján a 2014-ben hivatali vesztegetés gyanújával eljárás alá vontak között 300 rendőrségi, 234 közigazgatási és 150 adóhatósági dolgozó van.
Polt Péter nagy eredménynek nevezte azt az idén elfogadott etikai szabályzatot, amely az Európa Tanács ajánlásai és irányelvei alapján tartalmaz előírásokat az ügyészek munkájához.
A Legfőbb Ügyészség vezetője szólt arról is, hogy a határokon átnyúló áfa-bűncselekmények hatékonyabb nyomozása érdekében konstruktívan állnak az egységes európai ügyészség felállításához.
A magyar kormány célkitűzése, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai között legyen - mondta Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter a korrupciót korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, a korrupcióval gyanúsítás, a híresztelés is kárt tud okozni szervezetnek, államnak és egyénnek egyaránt.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz a korrupcióval szemben, ugyanakkor az a leginkább rejtett bűncselekmények közé tartozik, ezért örök dilemma, hogy hol több a korrupció, ahol sorra lepleznek le ilyen ügyeket, vagy ahol elvétve fordul elő hasonló. A kormány képviselője szerint ugyanezért nem lehet azt sem megválaszolni, hogy a korrupció vádjának napi emlegetése, illetve politikusok letartóztatása a demokráciát erősíti vagy gyengíti.
Az államtitkár sikerként értékelte az év elején hatályba lépett új bejelentővédelmi törvényt, amely az ombudsman honlapján teljes anonimitást biztosít. Répássy Róbert tájékoztatása szerint beváltotta a reményeket az új rendszer, hisz október végéig 270 bejelentés érkezett, amelyek 40 százaléka megalapozott volt.
Répássy Róbert beszélt arról is, hogy az igazságügyi tárca szeretné kiterjeszteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a fontos feladatot ellátó köz- és kormánytisztviselőkre.
Domokos László ÁSZ-elnök közölte, szervezetének stratégiájában kiemelten szerepel a korrupció elleni fellépés, az állami és önkormányzati intézmények hatékony ellenőrzésére pedig egy hatékony magyar modellt is kidolgoztak.
A számvevőszék vezetője hangsúlyozta, a korrupcióval szembeni kemény fellépés mellett nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre is, amiben a vezetők példamutatása a legmeghatározóbb. Domokos László szerint a siker kulcsa ebben az esetben az elkötelezett közpénzfelhasználóként dolgozó közintézmény-vezetői réteg munkája lehet.
Darák Péter, a Kúria elnöke felszólalásában rendkívül eredményesnek nevezte az állami szervek antikorrupciós együttműködését, amelyből szerinte a számvevőszéknek köszönhetően a Kúria is sokat tanult.
A Kúria elnöke külön kitért a Kúrián idén elfogadott belső kontroll kézikönyvre, amelynek melléklete leírja a bíróság szakmai működésének ellenőrzési nyomvonalát. Darák Péter hatalmas előrelépésnek nevezte ezt az újdonságot, amellyel minden ügy felelőse és határideje könnyen nyomon követhető.
Handó Tünde, az OBH elnöke azt mondta: szervezetének stratégiai célja a bírói szervezet integritása és átláthatósága. Hozzátette: a magyar állampolgárok az uniós átlagnál jobban bíznak a bíróságokban, egy múlt évi felmérés szerint uniós átlagban 53 százalék a bíróságok iránti bizalmi index mértéke, míg ugyanez a szám Magyarországon 58 százalék.
Handó Tünde külön szólt arról is, hogy 2012 óta a bírósági szervezet nem csak az ítélkezés időszerűségét, minőségét igyekeztek javítani, hanem olyan programokat is indítottak, amelyek növelik a bíróságokkal szembeni bizalmat.
A korrupcióról szólva megemlítette, hogy a legutóbbi Transparency International-jelentés is azt állapította meg, hogy a bírósági szervezeten belül a korrupciós kockázat elhanyagolható. Hozzátette: a törvény, átlátható és tisztességes működés azonban állandó feladat, ezért mindent megtesznek ennek érdekében. Külön szólt a januártól hatályos új bírói etikai kódexről, amellyel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az segíti a szervezet tisztaságának megőrzését.
Az eseményen a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjai is részt vettek. A találkozó után André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy az elhangzottak többsége nagyon hasznos volt, a legjobb megoldásnak pedig azt tartaná, ha nem a médiában, hanem a létező hivatalos csatornákat felhasználva működhetnének együtt a korrupció elleni, közös érdeknek számító harcban.
Polt Péter zárszavában úgy fogalmazott, a felsorolt eredményekkel korántsem elégedettek, ezért azt szeretnék, ha jövőre a korrupcióval szembeni még jobb eredményekről számolhatnának be.
MTI / VS.hu
