Oszkó 2009 nyarán szembesült a telekcsere-szerződéssel
A korábbi pénzügyminiszter 2009 nyarán indított vizsgálatot az ügyben, miután a politikai támadások miatt sorozatosan parlamenti interpellációkra kellett válaszolnia.
A Pénzügyminisztérium 2009 nyarán indított vizsgálatot a sukorói telekcsere-szerződéssel kapcsolatban, miután számos politikai támadás érte az ügyet, és sorozatosan parlamenti interpellációkra kellett válaszolni - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, akit a földcserék ügyében 2013 januárja óta folyó büntetőperben tanúként hallgatott meg a Szolnoki Törvényszék csütörtökön.
Tanúvallomásában közölte, hogy miután a 2008 júliusában megkötött telekcsere ügylet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél zajlott, a szaktárca onnan kért adatokat, a vizsgálathoz, ami nem zárult olyan eredménnyel, hogy "érdemi jelentős problémák merültek volna fel".
Később, más szervezetek, így az ügyészség, az Állami Számvevőszék (ÁSZ)további érdemi információkat bocsátott a minisztérium rendelkezésére. Ezek sorában az ÁSZ jelentésében megkérdőjelezte a telekcsere értékarányosságát, illetve azt, hogy a megfelelő közérdek fennállt-e az ügylethez, de ezután már a bíróságtól és az ügyészségtől várták az értékaránytalanság megállapítását - jelentette ki Oszkó Péter.
A volt pénzügyminiszter ügyészi kérdésre elmondta azt is, hogy elődje, Veres János hivatali idejében megköttetett telekcsere-szerződést nem ő vizsgálta személyesen, hanem munkatársai, és az évek múltával már tudja megmondani, hogy az ellenőrzés során milyen dokumentumokat tekintettek át. Oszkó Péter a sukorói térségbe tervezett kaszinóvárosra vonatkozó gazdasági számítások kapcsán azt mondta: abban az időben a pénzügyi és a gazdasági tárca egyaránt működött, a beruházásért és annak folyamataiért az utóbbi felelt, így a pénzügyi tárcának a beruházás egészéről nem voltak naprakész információi. A tanú ügyvédi kérdésre megismételte: "az én miniszterségem alatt annak bizonyossága, miszerint a telekcserével probléma volt, nem derült ki, (...) mi igazából a bíróságoktól vártuk annak megítélését, hogy aránytalanság fennáll-e vagy sem. Ráadásul miniszterségem kezdetén elindult egy olyan nyomozati eljárás, amely teljes egészében vizsgálta a telekcsere-szerződést". Ezen túlmenően neki más lehetősége nem volt, felelősségre vonást pedig nem tartott szükségesnek, és mire az eljárások odáig jutottak, hogy a telekcsere-szerződés érvénytelenségét megállapíthatták, ő már nem töltötte be a pénzügyminiszteri posztot, és a kollegái sem voltak korábbi pozícióikban - vallott a tanú. Oszkó Péter meghallgatásán elhangzott: minisztersége alatt felmentette Tátrai Miklóst az MNV Zrt. vezérigazgatói beosztásából, de ez nem a Sukoró-ügy, hanem más szakmai okok miatt történt. A tanúvallomásban szereplő ügy előzménye, hogy az államot képviselő MNV Zrt. 2008 júliusában csereszerződést kötött a külföldi befektetői csoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A szerződés tárgyát az állami tulajdonú Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén lévő egyes ingatlanok képezték. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. MTI / MTI Fotó: Bugány János
