Pesti Srácok

Elhunyt Buzánszky Jenő

Elhunyt Buzánszky Jenő

Nyolcvankilenc éves korában vasárnap elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója.

A hírt a volt futballista fia közölte a FourFourTwo.hu-val, mely alapján az egykori kiváló hátvéd az esztergomi kórházban este 8 órakor hunyt el.

buzanszky-jeno-dedikalt

PestiSracok facebook image

Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes sportember december 12-én került az esztergomi kórházba, ahol kétszer megoperálták, s azóta is ott kezelték, előbb az intenzív osztályon, majd a belgyógyászaton.

Buzánszky Jenő az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. Játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban, Londonban, és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott.

2011 óta volt a Nemzet Sportolója, idén novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.

Arra ment az élete, amerre a labda gurult

A vasárnap, 89 éves korában elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat labdarúgója 2011. május 4-én, 86. születésnapja alkalmából az MTI-nek hosszabb interjút adott, melyben még arról beszélt, hogy szeretné megélni a 100. születésnapját.

Akkor a világszerte elismert Aranycsapat egyetlen olyan kezdőjátékosa, aki vidéki klubban futballozott azt mondta az MTI-nek: "szerencsére jól érzem magam, minden évben elmegyek Esztergomban egy, ahogyan én nevezem, 3/3-as kivizsgálásra, ahol mindig összevetjük az eredményeket a tavalyival". Nincs semmi változás, szóval szeretné megérni a matuzsálemi életkort, azaz a száz évet - tette hozzá.

Buzánszky Jenő rengeteg felkérésnek tett eleget. Mint mondta, ez "elvonja az ember figyelmét mindenféle betegségről". Hozzátette: gimnazistaként zugdohányos volt, ám ezt karrierje kezdetén, 17 évesen abbahagyta, azóta nem is gyújtott rá.

Sportolói pályafutását a Dombóvári Vasutasnál kezdte, majd Pécsre, ezt követően pedig legnagyobb sikerei helyszínére, Dorogra került. A kezdetekben még csatárként rémisztgette az ellenfeleket, ám később hátra került a védelembe.

"A fociban a gól a legszebb dolog, de az edzőm azt mondta, hogy mivel kiöregedtek a védőink, nekem kell hátra mennem. Természetesen nem örültem neki, de nem vitatkoztam vele, aztán egy év múlva válogatott lettem" - nyilatkozott Buzánszky.

A Kazalnak becézett hátvéd a Buzánszky-Lóránt-Lantos összetételű válogatott hátvédhármas leggyorsabb tagja volt. Nemcsak a szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be.

"Büszke vagyok rá, hogy a világ legjobb csapatában futballozhattam, amelyre azóta is mindenki emlékszik" - mondta a legendás játékos.

Buzánszky hozzátette: soha nem fordult meg a fejében, hogy külföldön futballozzon vagy edzősködjön, mert annyira szerette Magyarországot. "Egyszer például Floridában voltunk, de nekem olyan honvágyam volt, hogy átírattam a hazaútra szóló repülőjegyemet, így három nappal korábban jöttem vissza."

Buzánszky arról is beszélt három éve, hogy nem tud elszakadni a futballtól, s ott segít, ahol csak tud, számos meghívásnak tesz eleget, amelyeken népszerűsíti a labdarúgást és élménybeszámolókat tart. "Arra ment az életem, amerre a labda gurult" - mondta.

Többször is hangoztatta, bántja az, hogy Grosics Gyulával nem korábban kapták meg a Nemzet Sportolója címet, amelyet végül 2011 áprilisában a Parlamentben mindketten átvehettek. "Nagyszerű érzés, hogy örömet tudtunk szerezni ennek az országnak. Úgy gondolom, a megbecsülésünk koronája ez a cím" - jelentette ki Buzánszky Jenő az MTI-nek 2011 májusában adott interjúban.

MTI / kiemelt fotó: Bors

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.