Holokauszt-tagadás miatt tiltották be a Kuruc.info egyik cikkét
Elrendelte a Kuruc.info holokauszt-tagadó cikkének törlését a bíróság - írja az MTI a Kossuth Rádió Krónika című műsorára hivatkozva.
Az írás 2013 júliusában jelent meg az Auschwitzban fogva tartott zsidókról. Az írás kétségbe vonja a haláltáborban történteket. Az ügyben nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt nyomozás indult, a rendőrségnek azonban nem sikerült megtalálnia sem a szerzőt, sem azt, aki közzétette az írást. A Fővárosi Főügyészség ezután kérte a bíróságot, hogy rendelje el a cikk hozzáférhetetlenné tételét.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Krónikában azt mondta: az ismeretlen szerző, valamint a cikkhez hozzászólók olyan megállapításokat tettek, amelyekkel nagy nyilvánosság előtt a holokauszt tényét tagadták, kétségbe vonták, jelentéktelen színben tüntették fel, és ezzel bűncselekményt valósítottak meg.
Az ügyészség ezért indítványozta a cikk és az ahhoz fűzött hozzászólások végleges hozzáférhetetlenné tételét - tette hozzá. Amit a bíróság első fokon el is rendelt. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a Kossuth Rádiónak azt mondta: a bíróság egy munkanapot biztosított az amerikai székhelyű tárhelyszolgáltatónak arra, hogy a cikket tegye végérvényesen elérhetetlenné, illetőleg törölje adatbázisából.
Magyar bíróság most első alkalommal rendelte el internetes tartalom hozzáférhetetlenné tételét. Ha az amerikai tárhelyszolgáltató nem tesz eleget határidőben a végzésnek, a Külügyminisztérium jogsegélykérelemmel fordulhat az Egyesült Államok hatóságaihoz. Ha ez is eredménytelen lenne, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szólítja majd fel Magyarország összes internetszolgáltatóját, hogy tegyék elérhetetlenné a holokauszt-tagadó cikket - hangzott el a Krónikában.
A Büntető Törvénykönyv 2012-es módosítása alapján rendelheti el a bíróság a blokkolást akár külföldi weboldaknál is. A módszer technikailag hasonlít a Kína köré felhúzott Nagy Tűzfalra, viszont nem Magyarország lenne az első európai ország, ahol hasonló megoldást alkalmaznak.
Forrás: MTI/Index
