Pesti Srácok

Megoszlik a média az öncenzúra kérdésében

Megoszlik a média az öncenzúra kérdésében

Több angol nyelvű napilap, hírügynökség és hírportál úgy döntött, hogy kitakart formában egyáltalán nem közöl "iszlámot sértő" vagy legalábbis egyes iszlám körök által annak tartott karikatúrákat, erről a BuzzFeed News hírportál közölt összeállítást csütörtökön. Más lapok és portálok ugyanakkor éppen ellenkezőleg, elvetették az "öncenzúrát".

Az említett forrás szerint az előbbi kategóriába tartozik például a brit Telegraph, amely olyan formában mutatja Stéphane Charbonniert, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap igazgató-főszerkesztőjét, hogy a kezében tartott lapszámnak csak a tetejéből látszik egy kis darab, az olvasó nem látja a címlapon lévő karikatúrát.

Az említett címlapot és a főszerkesztőt ugyancsak "kipixelezve" láttatja a New York-i Daily News. A portál utal arra, hogy az AP hírügynökség képszolgálata is törölte oldaláról a vitatott címlapokat. Paul Colford, a hírügynökség szóvivője a BuzzFeed News érdeklődésére elmondta: az AP képkiadási gyakorlata évek óta az, hogy tartózkodik a szándékosan provokatív képek közreadásától.

PestiSracok facebook image

A Politico című internetes lap csütörtökön felhívta a figyelmet, hogy a CNN is az "öncenzúra" mellett döntött, vagyis nem mutatott teljes képeket a francia magazin karikatúráiból. Richard Griffiths, a CNN kiadási igazgatója a cég munkatársaihoz intézett üzenetében adott erre utasítást még szerdán este, a muzulmánok érzékenységének tiszteletben tartására hivatkozva.

A The New York Times ugyancsak "kitiltotta" saját oldalairól az iszlámot sértőnek tartott karikatúrákat. A lap szóvivője a BuzzFeed Newsnak ezt így indokolta: a lap egyik alapelve, hogy általában nem tesz közzé olyan képeket vagy írott anyagokat, amelyek szándékosan sérteni akarják bárkinek is a vallási érzékenységét.

Több európai lap ugyanakkor bejelentette, hogy a fenti lapokkal és hírportálokkal ellentétben újból megjelenteti a Jyllands-Posten című dán magazin által 2005-ben leközölt és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mohamed-karikatúrákat. A Berlingske című dán lap főszerkesztője szerint így kívánják bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események célpontja.

Csakhogy maga a Jyllands-Posten vezetése csütörtökön éppen arra utasította alkalmazottait, hogy egyelőre ne közöljenek iszlám vonatkozású karikatúrákat a Charlie Hebdo hetilapból. A Jyllands-Posten főszerkesztője, Jorn Mikkelsen a lap internetes honlapján a munkatársak "felelősségére" próbált hatni, hangsúlyozva, hogy ez a legokosabb, amit ebben a "különleges helyzetben" tenni lehet.

"Az biztos, hogy felelőtlenség lenne most közölni régi és új rajzokat a prófétáról" - hangsúlyozta a főszerkesztő, aki azonban elutasította azt a vádat, miszerint "öncenzúráról" lenne szó. Szerinte most "megfontoltságra", "rendkívüli óvatosságra" van szükség, noha a lap fenntartja magának a jogot, hogy a jövőben minden típusú karikatúrát közöljön.

A Corriere della Sera című olasz lap, akárcsak az amerikai Daily Beast és a Slate című hírportálok viszont a karikatúrák közlése mellett döntöttek. Az olasz újság honlapján egy tudósításhoz mellékelt fotó látható, amelyben egy szerkesztőségben valaki a Charlie Hebdo egyik számát olvassa, az olvasónak csak a feje búbja látszik, amúgy a fotón jól kivehető a lap cím- és hátlapja, rajta az iszlámot gúnyoló karikatúrákkal.

Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap internetes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi címlapjait.

Két német szatíramúzeum is azt fontolgatja, hogy kiállítást rendez a Mohamed prófétáról készült karikatúrákról. "Ha a sajtószabadságunkat meg akarjuk védeni, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek" - mondta csütörtökön Eva-Maria von Máriássy, a greizi Satiricum igazgatónője a dpa német hírügynökségnek. Hasonlóképp nyilatkozott Gisela Vetter-Liebenow, a hannoveri Wilhelm Busch Karikatúra- és Rajzművészeti Német Múzeum vezetője. Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a dániai Mohamed-karikatúrákat egy Mit szabad a szatírának? című kiállítás keretében mutassák be. "A fenyegetések miatti félelemből nem riadok vissza egy ilyen tárlattól" - fogalmazott.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.