Pesti Srácok

Obama volt tanácsadója: Gyurcsányék sem vizsgálták ki a korrupciós ügyeket

Obama volt tanácsadója: Gyurcsányék sem vizsgálták ki a korrupciós ügyeket

Washington minden releváns információt a magyar kormány rendelkezésére bocsátott, ami az Egyesült Államokból kitiltott magyar köztisztviselőket illeti – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Marc Ellenbogen, Barack Obama egykori tanácsadója, a Demokrata Párt volt alelnöke. Ellenbogen úgy tudja, hogy a budapesti amerikai nagykövetség már hónapokkal azelőtt értesítette a magyar kormányt a kitiltottak listájáról és az általuk elkövetett bűncselekményekről, hogy az ügy nyilvánosságra került volna, ezért Marc Ellenbogen úgy véli, csakis a magyar kormánynak állhatott érdekében az ügy kiszivárogtatása a sajtónak.

„Ha Magyarország megszégyenítése lett volna a célja Washingtonnak, maga az amerikai kormány hozta volna nyilvánosságra az ügyet” – hangsúlyozta a diplomata, aki szerint éppen ennek ellenkezője történt. Marc Ellenbogen úgy értesült, hogy a korrupcióval gyanúsított magyar köztisztviselők ügyeivel már André Goodfriend misszióvezető-helyettes érkezése idején, azaz 2013 augusztusában is foglalkozott a budapesti amerikai nagykövetség, vagyis a magyar kormánynak bizonyos mértékben már akkoriban tudomása volt ezekről az ügyekről.

A diplomata ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat is hasonló korrupciós ügyekről, illetve korruptnak vélt köztisztviselőkről értesítették az amerikaiak, ők sem tettek semmit azok kivizsgálása érdekében. Arra a kérdésre, hogy miért nem tárják a nyilvánosság elé az amerikaiak a kitiltottakra vonatkozó bizonyítékaikat, Marc Ellenbogen azt mondta, meg akarják védeni forrásaikat, másrészt az amerikai kormány nem érzi úgy, hogy a döntőbíró szerepében kellene tetszelegnie. Barack Obama egykori tanácsadója szerint a rendszerváltás óta sohasem volt ilyen rossz a kapcsolata Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, és ezt tovább mélyítette a magyar kormány azáltal, hogy a birtokában lévő amerikai információk ellenére semmit sem tett a korruptnak nevezett személyek ügyének kivizsgálására.

PestiSracok facebook image

Marc Ellenbogen szerint a rossz viszony kialakulásához több tényező is hozzájárult. Egyrészt Barack Obama elhibázott külpolitikája, hiszen elnöksége alatt az Egyesült Államok levette tekintetét Európáról, ami a szakértő szerint óriási hiba. „Az amerikai jelenlét hiánya miatt Putyin szabad kezet kapott, azt tehetett, amit akart. A megromlott viszony másik oka az lehet, hogy a magyar jobboldal – Ellenbogen szerint teljes joggal – kettős mércét lát abban, ahogy Washington a magyarországi pártokhoz viszonyult a rendszerváltás óta. Az amerikaiak ugyanis egykori kommunista vezetőkkel „bújtak egy ágyba” – például Gyurcsány Ferenc volt KISZ-titkárral –, és sokkal elnézőbbek voltak a szocialista kormányok kihágásaival, törvénysértéseivel szemben. Marc Ellenbogen hangsúlyozza, bár ebben van igazság, az amerikai kormányt komolyan aggasztja az, hogy Orbán Viktor elődeihez képest sokkal szisztematikusabban gyakorol befolyást a médiára vagy a bíróságokra, építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, a korrupt magyar rendszert pedig „tökélyre fejlesztette”.

A megromlott magyar–amerikai viszony harmadik okát a rossz személyes kapcsolatokban látja Marc Ellenbogen. Amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt mondta lapunknak, hogy Orbán Viktort sokan egyszerűen nem kedvelik, nehéz vele tárgyalni. A miniszterelnököt érhetően zavarja az, hogy Gyurcsány Ferenchez és Bajnai Gordonhoz képest rosszul bánnak vele és a Fidesszel, ami csak tetézi a problémákat. „Bár én magam nem kedvelem azt az ideológiát, amit képviselnek, Gyurcsánnyal és Bajnaival könnyebb volt egyezkedni, a stílusuk kevésbé volt sértő” – tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet/atv.hu

Fotó: uniospenz.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.