Pesti Srácok

Obama volt tanácsadója: Gyurcsányék sem vizsgálták ki a korrupciós ügyeket

Obama volt tanácsadója: Gyurcsányék sem vizsgálták ki a korrupciós ügyeket

Washington minden releváns információt a magyar kormány rendelkezésére bocsátott, ami az Egyesült Államokból kitiltott magyar köztisztviselőket illeti – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Marc Ellenbogen, Barack Obama egykori tanácsadója, a Demokrata Párt volt alelnöke. Ellenbogen úgy tudja, hogy a budapesti amerikai nagykövetség már hónapokkal azelőtt értesítette a magyar kormányt a kitiltottak listájáról és az általuk elkövetett bűncselekményekről, hogy az ügy nyilvánosságra került volna, ezért Marc Ellenbogen úgy véli, csakis a magyar kormánynak állhatott érdekében az ügy kiszivárogtatása a sajtónak.

„Ha Magyarország megszégyenítése lett volna a célja Washingtonnak, maga az amerikai kormány hozta volna nyilvánosságra az ügyet” – hangsúlyozta a diplomata, aki szerint éppen ennek ellenkezője történt. Marc Ellenbogen úgy értesült, hogy a korrupcióval gyanúsított magyar köztisztviselők ügyeivel már André Goodfriend misszióvezető-helyettes érkezése idején, azaz 2013 augusztusában is foglalkozott a budapesti amerikai nagykövetség, vagyis a magyar kormánynak bizonyos mértékben már akkoriban tudomása volt ezekről az ügyekről.

A diplomata ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat is hasonló korrupciós ügyekről, illetve korruptnak vélt köztisztviselőkről értesítették az amerikaiak, ők sem tettek semmit azok kivizsgálása érdekében. Arra a kérdésre, hogy miért nem tárják a nyilvánosság elé az amerikaiak a kitiltottakra vonatkozó bizonyítékaikat, Marc Ellenbogen azt mondta, meg akarják védeni forrásaikat, másrészt az amerikai kormány nem érzi úgy, hogy a döntőbíró szerepében kellene tetszelegnie. Barack Obama egykori tanácsadója szerint a rendszerváltás óta sohasem volt ilyen rossz a kapcsolata Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, és ezt tovább mélyítette a magyar kormány azáltal, hogy a birtokában lévő amerikai információk ellenére semmit sem tett a korruptnak nevezett személyek ügyének kivizsgálására.

PestiSracok facebook image

Marc Ellenbogen szerint a rossz viszony kialakulásához több tényező is hozzájárult. Egyrészt Barack Obama elhibázott külpolitikája, hiszen elnöksége alatt az Egyesült Államok levette tekintetét Európáról, ami a szakértő szerint óriási hiba. „Az amerikai jelenlét hiánya miatt Putyin szabad kezet kapott, azt tehetett, amit akart. A megromlott viszony másik oka az lehet, hogy a magyar jobboldal – Ellenbogen szerint teljes joggal – kettős mércét lát abban, ahogy Washington a magyarországi pártokhoz viszonyult a rendszerváltás óta. Az amerikaiak ugyanis egykori kommunista vezetőkkel „bújtak egy ágyba” – például Gyurcsány Ferenc volt KISZ-titkárral –, és sokkal elnézőbbek voltak a szocialista kormányok kihágásaival, törvénysértéseivel szemben. Marc Ellenbogen hangsúlyozza, bár ebben van igazság, az amerikai kormányt komolyan aggasztja az, hogy Orbán Viktor elődeihez képest sokkal szisztematikusabban gyakorol befolyást a médiára vagy a bíróságokra, építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, a korrupt magyar rendszert pedig „tökélyre fejlesztette”.

A megromlott magyar–amerikai viszony harmadik okát a rossz személyes kapcsolatokban látja Marc Ellenbogen. Amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt mondta lapunknak, hogy Orbán Viktort sokan egyszerűen nem kedvelik, nehéz vele tárgyalni. A miniszterelnököt érhetően zavarja az, hogy Gyurcsány Ferenchez és Bajnai Gordonhoz képest rosszul bánnak vele és a Fidesszel, ami csak tetézi a problémákat. „Bár én magam nem kedvelem azt az ideológiát, amit képviselnek, Gyurcsánnyal és Bajnaival könnyebb volt egyezkedni, a stílusuk kevésbé volt sértő” – tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet/atv.hu

Fotó: uniospenz.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!